MÁNDOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
12/2000 . ( XII. 4.) s z á m ú
r e n d e l e t e
a temetőkről és a temetkezési tevékenységről
13 / 2007. / XII. 15 /
14/2009.IX.24.)
18/2009.(XI.4.) rendeletekkel módosított
Egységes szerkezetben
2009. november 4.
Mándok város önkormányzati Képviselőtestülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. Tv. 4l § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja a Mándoki temető(k) fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan.
Általános rendelkezések
1. §
Ezen rendelet hatálya a Mándok közigazgatási területén fekvő temető(k)re, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki.
2. §
( 1) A Mándok Város Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelően a köztemető fenntartásáról. Az egyházi temetők fenntartása az illetékes egyházak hatáskörébe tartozik.
(2) A köztemetőben az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti- etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.
(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
( 5 ) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.
(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.
3. §
(1 ) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.
(2) A jegyző az (l) bekezdésben meghatározott jogkörében:
a.) felhív a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
b.) szabálysértési eljárást folytat le.
4. §-
( l ) Az Önkormányzat a temető fenntartásával és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségről kegyeleti közszolgálati szerződés keretében gondoskodik.
( 2 ) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.
Értelmező rendelkezések
5 . §’.
E rendelet alkalmazásában:
a.) temető: Mándok település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak.
b./ köztemető: az Önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az Önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíteni.
c./ temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különleges templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnok házban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák lehelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.
d.)temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztó üzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.
e.)kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
A temető
6.§-.
( 1 ) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.
( 2 ) A temető az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.
(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.
( 4 ) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.
( 5 ) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a kegyeleti közszolgálati szerződésben foglaltak szerint kell gondoskodni.
( 6 ) A vízvételt vízvezeték útján kell megoldani.
( 7 ) A temetőt körülkerítő kerítés állapotát az Önkormányzat félévenként ellenőrizni, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.
( 8 ) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.
( 9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.
A temető üzemeltetése
7. §.
( l ) A temető üzemeltetője:
a.) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásnak temetői rendjét,
b.) biztosítja az eltemetés ( urnaelhelyezés ) feltételeit,
c.) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,
d.) biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat,
e.) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, és biztosítja a temető nyitását, zárását,
f.) megőrzi a nyilvántartó könyveket,
g.) tájékoztatja a temetőlátogatókat,
h.) kijelöli a temetési helyeket,
i.) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hő eltakarítást,
j.) összegyűjti és elszállítja a hulladékot,
k.) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról,
l.) összehangolja a temetéseket,
m.) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
8. §.
A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.
9. §.
( 1 ) A temetőben az üzemeltető:
a.) nyilvántartó könyvet
b.) sírbolt könyvet vezet
( 2 ) A nyilvántartó könyvet minden temetést ( urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.
( 3 ) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.
( 4 ) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.
( 5 ) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.
( 6 ) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.
Temetési hely
10. §.
( l ) A temetőt sírhely táblákra ( parcella ) a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.
( 2 ) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhely tábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.
( 3 ) A sírhely táblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.
( 4 ) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.
11. §
( l ) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.
( 2 ) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.
( 3 ) A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes - a talajban elbomló – anyaggal burkolni lehet.
( 4 ) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni
( 5 ) A sírbolt ( kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával, építési engedéllyel építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa ( üzemeltetője ) jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.
( 6 ) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.
12 . §.
(l ) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke ( kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.
(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető. ( 3
( 3 ) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30 x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi diszítése biztosítható legyen.
( 4 ) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában ( használati idő) különböznek egymástól.
( 5 ) A temető tulajdonosa a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.
13 . §.
( l ) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.
( 2 ) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.
( 3 ) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.
14. §.
( l ) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.
( 2 ) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napján és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.
( 3 ) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.
15. §.
( l ) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.
( 2 ) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a vészhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.
( 3 ) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
16. §.
( l ) A temető fenntartójának a temetőről térképet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírtáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.
( 2 ) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.
( 3 ) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.
A lezárás és a megszüntetés
17. §.
( l ) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél i s ki kell függeszteni.
( 2 ) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.
( 3 ) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhely használati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi temetőnél az egyház lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.
( 4 ) Ha a lejárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.
18. §.
( l ) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.
( 2 ) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.
( 3 ) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.
( 4 ) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia, Ennek hiányában a holttestmaradványokat a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi , kerületi intézete jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.
19. §.
( l ) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.
( 2 ) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.
( 3 ) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
20 . §.
Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.
Temetői munkák
21 . §.
( l ) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és diszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni. Fák ültetésére a szabályzat irányadó.
( 2 ) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket.
( 3 ) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását,. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy az eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akdályozni.
( 4 ) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.
(5) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő hozzájárulás összegét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A temetés feltételei
22. §.
( 1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha
a.) a halott vizsgálatot végző orvos a halott vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,
b./ a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetés 8 napon belül kell elvégezni.
( 2 ) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halott vizsgálati bizonyítvány kiállítástól számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.
23 . §.
( l ) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.
( 2 ) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíteni.
24. §.
( l ) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban ( koporsós temetés ) hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.
( 2 ) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.
25. §-
( l ) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a ( 2 ) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.,
Az ( l ) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.
26 . §.
( l ) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.
( 2 ) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.
( 3 ) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.
27 §
( l ) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.
( 2 ) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.
Urnaelhelyezés - kiadás
28. §
( l ) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja.
„Egy urnafülkébe egy halott hamva helyezhető.
Egy urnasírba legfeljebb 2 urna temethető.”
( 2 ) Urnát urnatartóban a sír felületére i el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe temethető urnák számát a temető tulajdonosa a szabályzatban határozza meg.
Sírnyitás
29. §.
( l ) A sír vagy sírbolt felnyitását a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.
( 2 ) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.
30 . §.
( l ) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni.
Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.
( 2 ) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.
Temetés
31. §-
( l ) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.
( 2 ) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.
( 3 ) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.
( 4 ) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.
32. §.
Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik – illetékességi területén belül.
33. §.
( l ) A temetési hely felett az rendelkezik akik megváltotta
( 2 ) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személye körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.
( 3 ) A temetési hely újraválasztásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.
34. §.
( l ) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halott vizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halott vizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halott vizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halott vizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.
( 2 ) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál ) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halott vizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges
( 3 ) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére – a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.
Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama
35. §.
( l ) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama ( használati idő ):
a.)egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év,
b.) kettő sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év,
c.) Sírbolt esetén 60 év,
d.) a urnafülke és urnasírhely esetén 25 év
e.) urnasírbolt esetén megállapodástól függően 25 év
( 2 ) A temetési hely feletti rendelkezési jog a ( 3 ) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható ( újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az ( l ) bekezdésben foglaltak az irányadók.
( 3 ) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.
( 4 ) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.
( 5 ) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.
( 6 ) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.
(7) A temetési hely és az újraváltás díját a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza
(8) A rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott díjakat az üzemeltető jogosult és köteles beszedni, és azzal elszámolni a tulajdonos felé a kegyeleti közszolgálati szerződésben foglaltak szerint.
Díjak
36. §.
( l ) A ravatalozási díj 3 000 Ft+ áfa
( 2 ) Sírhelyek ára : - Gyermeksírhely 2 000 Ft + áfa
- Felnőtt egyes sírhely 2 500 Ft + áfa
- Felnőtt kettes sírhely 5 000 Ft + áfa
- Felnőtt hármas sírhely 7 000 Ft + áfa
A szabálysértés
37. §.
( l ) Aki az e rendeletben foglalt szabályokat megsérti, szabálysértési eljárás keretében, a szabálysértésre vonatkozó szabályok szerint 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Záró rendelkezések
38. §.
( l ) Ezen rendeletet alkalmaznia kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek hárulnak.
( 2 ) Ezen rendelet 2001. január l. napján lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
( 3 ) Ezen rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a Mándok Nagyközségi Közös Tanács 1981. évi 1. számú rendelete
(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európa Parlament és Tanács 2006/123/EK számú irányelvével harmonizál, annak előírásaival ellentétes rendelkezéseket nem tartalmaz
M á n d o k , 2009. november 4.
Pekó László sk. Galambos Péterné sk.
Polgármester jegyző
A kiadmány hiteléül:
Tóth Lajosné
leíró
A rendelet az alábbi 1. sz. melléklettel egészül ki:
Díjtételek
1./ Temetési hely ára:
Gyermeksírhely: 2 000 Ft + ÁFA
Felnőtt egyes sírhely: 2.500 Ft + ÁFA
Felnőtt kettes sírhely: 5 000 Ft + ÁFA
Felnőtt hármas sírhely: 7.000 Ft + ÁFA
2./ A sírhelyek újraváltásának díja az 1. pontban meghatározott díjak kétszerese
3./ Temető fenntartási hozzájárulás: 3.000 Ft + ÁFA / alkalom
4./ A temetői létesítmények igénybevételéért és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díj: 3.000 Ft + ÁFA/ alkalom
| < Előző | Következő > |
|---|
