Mándok Város Önkormányzata

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

5 ./2011. (III. 31.) Önkormányzati rendelete A szociális ellátások helyi szabályairól

E-mail Nyomtatás PDF

 

 

MÁNDOK   VÁROS   ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5 ./2011. (III. 31.)

Önkormányzati rendelete

 

A szociális ellátások helyi szabályairól

 

Mándok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban Szt )25. §. (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, a 32. §. (3) bekezdésében, a 35. §. (2)bekezdésében, a 37. §. (1) bekezdésében d. pontja, 37/A §, a 38. §. (9) bekezdésében, a 43/B. §. (3) bekezdésében, a 45.§. (1) bekezdésében, a 46. §. (1) bekezdésében,a 48. §. (4) bekezdésében, az 50. §. (3) bekezdésében, a 62. §. (2) bekezdésében, a 92. §. (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

I.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

A rendelet célja

1. §.

 

/1/ A rendelet célja, hogy az alapvető szociális biztonság megteremtése, és megőrzése érdekében, a város költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a rászorultságtól függő szociális támogatásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének helyi garanciáit.

 

Eljárási rendelkezések

2. §.

 

/l/ Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a támogatást kérelmező - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az e rendelet melléklete szerinti kérelem nyomtatványt és jövedelem-nyilatkozatot köteles használni.

A jövedelem-nyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusnak megfelelő igazolást /nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb./ a nyilatkozathoz csatolni kell.

 

/2/ Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a jövedelem számításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapot, egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

 

/3/ A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

/4/ A pénzbeli ellátás kifizetése történhet a pénztárból történő felvétellel, illetve a jogosult nyilatkozata alapján folyószámlára történő átutalással.

/5/ Az önkormányzat a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításánál, folyósításánál és ellenőrzésénél a Szociális Törvény és végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályok szerint jár el.

 

 

 

II.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

 

 

Ápolási díj

 

3. §.

 

 

/1/ A 18 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére az önkormányzat ápolási díjat akkor állapít meg a törvényi feltételek meglétén túl, ha:

 

a. a családban az l főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíjminimum 150 %-át,

  1. nincs más hozzátartozó, aki a ápolást elláthatná,
  2. az ápolt és az ápoló nem kötöttek eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést,
  3. az ápolás házi szociális gondozás keretében nem biztosítható.

 

/2/ Az ápolási díj a kérelem benyújtásának napjától kerül megállapításra, összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a.

 

 

/3/ Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát a Szociális törvény alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

 

/4/ Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

 

  1. az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, különösen a megfelelő – legalább napi egyszeri meleg – étel biztosításáról, gyógyszereihez való hozzájutásáról és egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

 

  1. az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülmények biztosításáról

 

 

  1. esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

 

/5/ Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Szociális Központ házi szociális gondozást végző dolgozói félévente ellenőrzik, és az ellenőrzés tapasztalatairól az intézmény tájékoztatja a hivatalt.

 

/6/ Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a /2/ bek szerint összegnek és a jogosult részére folyósított ellátás havi összegének a különbözete

 

 

 

Átmeneti segély

4. §.

 

/l/ Átmeneti segély természetben és pénzben állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét.

/2/ Súlyos és gyógyíthatatlan betegség esetén a hatáskör gyakorlója méltányosságot gyakorolhat, és eltekinthet az /1/ bekezdésben meghatározott összeghatártól.

 

/3/ Átmeneti segély alkalmi jelleggel megállapítható:

 

  1. gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként egyedi mérlegelés alapján, mely esetben a segély felső határa éves szinten nem haladhatja meg a méltányosság címén kiadott közgyógyellátási igazolványért térítendő összeg másfélszeresét.

 

  1. élelmiszer és ruházat pótlására,

 

  1. gyermekintézményekben fizetendő élelmezési térítési díj átvállalásaként összeghatártól függetlenül,

 

  1. büntetés-végrehajtási intézetből szabadultnak, szabadulásakor ,

 

  1. elemi csapás esetén az okozott kár helyreállítására,

 

 

  1. elemi csapás által okozott olyan mértékű kár esetén amikor a lakhatás elemi feltételeit kell helyreállítani - összeghatárra tekintet nélkül adható támogatás pénzben / vissza nem térítendő támogatás, albérleti hozzájárulás címén / vagy természetben / építőanyag vásárlás, üres lakás megvásárlása és önkormányzati bérlakásként történő biztosítása, stb./

 

  1. nem adható támogatás - ha a kérelmezőnek vagy együtt költöző családtagjainak az érintett ingatlanon túl lakástulajdona van

 

  1. támogatás csak azon károk helyreállításához állapítható meg, melyek megtérítésére a biztosítók nem kötelesek

 

/4/ A jövedelmi helyzetüktől független átmeneti segélyben részesíti az önkormányzat évente egy alkalommal a 70 életévüket betöltött személyeket az Idősek Napja alkalmából, melynek összegét évente a költségvetés függvényében állapítja meg.

 

/5/ Átmeneti segély megállapítható havi rendszerességgel, jövedelem kiegészítő támogatásként a mindenkori nyugdíjminimum 40 %- ának megfelelő összegben.

 

Lakásfenntartási támogatás

5. §.

 

/1/ Az önkormányzat önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt az arra rászorulók részére.

 

/ 2/ Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 %-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri.

 

/3/ A lakásfenntartás elismert havi költsége az e rendeletben elismert lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert havi költség szorzata

 

/3/ Az egy négyzetméterre elismert havi költség összeg megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatás esetében meghatározott egy négyzetméterre jutó havi költséggel.

 

/4/ A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a./ ha a háztartásban egy személy lakik               35 m2

b./ ha a háztartásban két személy lakik               45 m2

c./ ha a háztartásban három személy lakik         55 m2

d./ ha a háztartásban négy személy lakik             65 m2

ha négynél több személy lakik, minden további személy után 5 - 5 m2, de

legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága

/5/ A lakásnagyságot a kérelmező

  1. építési engedéllyel,
  2. használatbavételi engedéllyel,
  3. engedélyezési tervvel,
  4. biztosítóval kötött szerződéssel,
  5. illetve bármilyen okirattal igazolhatja, amelyből egyértelműen megállapítható a lakásnagyság.

/6/ Amennyiben egyik igazolás sem áll rendelkezésre, úgy a kérelmező anyagi, büntetőjogi nyilatkozattal is igazolhatja a lakásnagyságot.

 

/7/ A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege   2.500 Ft, melynek megállapítása 6 hónapra történik

 

/8/ A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban az erre rendszeresített nyomtatványon.

 

/9/ A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakás nagyságáról, a háztartásban együtt élők számáról.

 

/10/ Csatolni kell annak a közüzemi szolgáltatónak a számláját, amelyikhez a támogatás átutalását kéri.

 

/11/ A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítható természetben és pénzben is. A természetben megállapított támogatást minden hó 10. Napjáig szolgáltató részére kell átutalni.

 

 

Temetési segély

 

6. §.

 

 

/l/ Temetési segélyben részesíthető az a kérelmező, - a jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül   - aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

 

 

/2/ A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál.

 

/3/ A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit illetően a közköltségen történő temetés összegét kell figyelembe venni.

 

Köztemetés

7. §.

/1/ A közköltségen történő temetés esetén a Szt-ben foglaltak szerint kell eljárni.

/ 2/ Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíti

.

 

Közgyógyellátás

 

8. §.

 

 

/1/ Közgyógyellátásra   való jogosultság méltányosságból állapítható meg a nem kielégítő egészségi állapotú, szociálisan rászoruló személyeknek a havi rendszerességgel igénybevett gyógyszer kiadásainak támogatásához.

 

/2/ Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az l főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének   200 %-át, egyedülálló, vagy egyedül élő   esetén a 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségeinek mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja.

 

/ 2 / Egy családban csak egy fő rendelkezhet méltányossági alapon kiadott közgyógyellátási igazolvánnyal.

 

 

A rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködésének eljárási szabályai

 

9. §.

 

/1/ Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

 

/2/ Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv, mellyel a rendszeres szociális segélyezettnek az együttműködést teljesíteni kell: Szociális Központ Mándok, Petőfi u. 23.

 

/3/ Az együttműködési kötelezettséget előíró határozatban rendelkezni kell arról, hogy a kötelezett a kötelezést tartalmazó jogerős határozat alapján 15 (tizenöt) napon belül, majd ezt követően a beilleszkedési programnak köteles a Szociális Központban megjelenni.

 

/4/ A határozat egy jogerős példányát meg kell küldeni a Szociális Központnak.

 

/5/ A rendszeres szociális segélyezett a Szociális Központtal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

  1. meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül a Szociális Központnál, és nyilvántartásba kell vetetnie magát,
  2. részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában,

c.) írásban meg kell állapodnia a beilleszkedését segítő program megvalósításáról, a   nyilvántartásba vételétől számított hatvan napon belül,

d.) teljesítenie kell a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e.) meg kell jelennie a Szociális Központnál az általuk előírt időpontban,

f.) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a Szociális Központ munkatársával.

 

/6/ A Szociális Központ a részére megküldött jogerős határozat alapján köteles:

 

  1. figyelemmel kísérni a határozatban foglalt határidők betartását és annak megszegése esetén megvizsgálni a mulasztás okát, továbbá a határozatból eredő kötelezettségek betartását,
  2. tájékoztatni a rendszeres szociális segélyezettet a beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, eljárási szabályairól,
  3. az első találkozás során felmérni a kötelezett szociális helyzetét és mentális állapotát, és ezt követően 30 (harminc) napon belül megvizsgálni a segélyezett lakóhelyén életkörülményeit, valamint az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő programról a rendszeres szociális segélyezettel írásbeli megállapodást kötni,
  4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 (hatvan) napon belül a rendszeres szociális segélyezett bevonásával kidolgozni az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést elősegítő programot, és arról a rendszeres szociális segélyezettel írásban megállapodást kötni,
  5. folyamatosan kapcsolatot tartani a rendszeres szociális segélyezettel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
  6. nyilvántartást vezetni a kötelezettségekről, az együttműködés teljesítéséről,
  7. a tudomására jutást követő öt napon belül tájékoztatni az Önkormányzatot, ha a beilleszkedést segítő programok keretein belül a rendszeres szociális segélyezett keresőtevékenységet létesít, vagy rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátásra szerez jogosultságot,
  8. öt napon belül jelezni a Jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyezett együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
  9. legalább évente írásos értékelést készíteni a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyezett bevonásával – módosítani a programot és ezekről tájékoztatni a Jegyzőt,
  10. a rendszeres szociális segélyezettel történő kapcsolattartásról a vonatkozó jogszabály szerint esetnaplót vezetni.

/7/ A beilleszkedést segítő programok Szociális Központtal egyeztetett típusai – melynek kiválasztásában a rendszeres szociális segélyezett szociális helyzete, mentális állapota az irányadó – az alábbiak:

  1. meghatározott időközönkénti, de legalább havonta egyszer, előre egyeztetett időpontban történő egyéni kapcsolattartás a Szociális Központtal,
  2. az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életvitelt, életmódot formáló egyéni, vagy csoportos - különösen jogi, egészségügyi, munkaügyi - foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel legalább havonta egyszer,
  3. a munkavégzésre irányuló , a munkavégzésre felkészítő programokon való részvétel legalább negyedévente egyszer,
  4. az egyén környezetére irányuló munkajellegű tevékenység rendszeres szervezése, ellenőrzése. Ennek elsődlegesen arra kell irányulnia, hogy a rendszeres szociális segélyezett saját, vagy bérelt ingatlanát, annak környékét folyamatosan tartsa rendben, mezőgazdasági terület esetében azt a családi szükségletei kielégítése érdekében rendszeresen művelje meg, és folyamatosan gondozza,
    1. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.
    2. problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások szervezése,
    3. csoportfoglalkozások a személyiség negatív tendenciáinak megállítására és az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítására – önismeret fejlesztése, álláskeresési technikák oktatása, munkaerő-piaci ismeretek, rehabilitációs tanácsadás.
    4. az 55. életévet betöltött személyek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés
    5. a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermek gondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére

 

/8/ A rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

  1. nem jelenik meg az előírt határidőben a Szociális Központnál,
  2. nem működik együtt a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, illetve a beilleszkedését segítő program megvalósításáról szóló megállapodást nem írja alá,
  3. nem teljesíti a beilleszkedési programban, illetve megállapodásban foglaltakat,
  4. nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait.

 

/9/ Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Szociális Központ három munkanapon belül felkeresi a jogosultat, és megvizsgálja mulasztása okát. Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett

  1. önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének – melyet az akadályoztatás megszűnését követő nyolc napon belül igazolni köteles – akkor megkezdi, illetve folytatja az együttműködést;
  2. önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, öt munkanapon belül jelzi a szociális hatáskör gyakorlójának az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.

/10/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét első alkalommal megszegi, akkor a jegyző írásban felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

 

/11/ Meg kell szüntetni az rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

 

/12/ A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, amennyiben a családban védelembe vett gyermek nevelkedik, védelemben vett gyermekenként a rendszeres szociális segély összegének legfeljebb 20%-a, összesen legfeljebb 60%-a.

 

/13/ A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történő nyújtására a Szociális Központ javaslata alapján kerülhet sor, a természetbeni ellátással történő teendőket is az intézmény bonyolítja le.

 

/14/ Természetbeni ellátásként a rendszeres szociális segély elsősorban intézményi térítési díj, tanszer, ruhanemű vásárlásra, mindezeken túl különösen élelmiszer, tüzelő segély, közüzemi díjak kifizetésére fordítható.

Munkavégzésre nem köteles rendszeres szociális segélyezettek

10. §

 

/1/ Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

  1. munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, illetőleg legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ezen egészségi állapotáról a vonatkozó jogszabályokban foglalt érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatol, vagy
  2. várandós anya, ha a méhmagzat legalább 91. napos, és erről csatolja a szülés szakorvos által, a magzat fogantatásának vélt időpontjáról kiadott igazolását,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

 

 

 

 

Bérpótló juttatásban részesülő személyek lakókörnyezete rendezettségére vonatkozó szabályok

 

 

11. §.

 

 

/1/ A bérpótló juttatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a juttatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

 

/2/ A bérpótló juttatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás és annak udvara, kertje, telek közterület felőli része, járda tisztántartását kell biztosítania, az alábbiak szerint:

 

  1. a lakás folyamatos tisztántartása, takarítása megtörténjen,
  2. a lakáshoz tartozó udvar gyommentes legyen, és ne legyen szemét sem szétszórva, sem felhalmozva,
  3. a kertet rendeltetésszerűen használják, műveljék, gyom és parlagfű-mentes legyen,
  4. az ingatlan előtti járda ( járda hiányában egy méter széles terület ), a járda melletti zöld sáv, vagy csapadék csatorna úttestig terjedő teljes területének tisztán tartása, gyommentesítése folyamatosan megtörténjen,
  5. téli időszakban a hó eltakarítása, gondoskodás a síkosság mentességről,
  6. szilárd szerkezetű illemhely megléte, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
  7. az ingatlan, valamint a hozzátartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése folyamatosan megtörténjen,
  8. a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely biztosítva legyen, a tulajdonában lévő eb beoltásáról és zárva illetve megkötve tartásáról gondoskodjon.

 

/3/ A kérelmező köteles a /2/ bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani.

 

/4/ A jogosultság feltételeként meghatározott szabályok betartását a Polgármesteri Hivatal dolgozói – a közmunka programokban részt vevő dolgozók bevonásával – ellenőrzik. A dolgozókat az ellenőrzés idejére fényképezőgéppel kell ellátni.

 

/5/ Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során, illetve bejelentés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az érintettet 10 napos határidő kitűzésével a jegyző felszólítja – az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével.

 

/6/ A Szt-ben foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 12. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

 

 

III.

 

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

12. §.

 

/1/ Az önkormányzat az a.) és b.) pontban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formákat a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális Központ ( 4644 Mándok Petőfi u. 23. ) útján látja el.

 

/2/ Az önkormányzat a Szociális Törvény 86 §-ban foglaltak alapján az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formákat biztosítja:

  1. alapellátás:

 

  1. szociális étkeztetés
  2. házi segítségnyújtás
  3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  4. nappali ellátás
  5. családsegítés
  6. támogató szolgálat

 

  1. szakosított ellátás:

a. ápolást, gondozást nyújtó intézmény

 

/3/ Az személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének szabályait, valamint a fizetendő térítési díjakat külön rendeletben szabályozza az önkormányzat.

 

 

 

 

IV.

Szociálpolitikai kerek – asztal

13. §.

 

 

 

/ 1./ Az önkormányzat 7 főből álló szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szociálpolitikai gyermekvédelmi koncepciók, döntések véleményezésére:

 

Tagjai:

a. Szent Miklós szeretetotthon képviselője

b. ÁMK gyermekvédelmi felelőse

c. Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmi   felelőse

d. Ügyrendi, Oktatási és Szociális bizottság elnöke

e. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke

f. Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyintéző

g. Szociális Központ Családgondozója

 

 

V.

Hatáskör, jogorvoslat

14. §.

 

 

/1/ A képviselőtestület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét az Ügyrendi, Oktatási és Szociális Bizottságra ruházza át:

  1. ápolási díj,
  2. az átmeneti segély - kivéve a gyógyszertámogatás, a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak támogatása, és az elemi csapás okozta kár helyreállítására nyújtott támogatást, a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek  -

 

 

/2/ A képviselőtestület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át:

  1. átmeneti segélyek : gyógyszertámogatás, a büntetés – végrehajtási intézetből szabadultak támogatása, az elemi kár helyreállítására adható támogatás,
  2. temetési segély,
  3. lakásfenntartási támogatás.

 

 

/3/ Az Ügyrendi, Oktatási és Szociális Bizottság és a polgármester I. fokon hozott döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

 

/4/   A képviselőtestület döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a bírósághoz lehet keresettel fordulni.

 

/5/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vételével kapcsolatos intézményvezetői döntése ellen a kézbesítést követő 8 napon belül a képviselőtestülethez lehet fordulni.

 

 

 

VI.

Záró rendelkezések

15. §.

/l/ A rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

 

/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

  1. az 5/1993. (V.24.) önkormányzati rendelet,
  2. a 10/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet és
  3. a 4/2009.(IV. 1.) önkormányzati rendelet.

 

 

 

M á n d o k , 2011 . március . 31.

 

 

Pekó László sk                                                                Galambos Péterné sk

Polgármester                                                                           jegyző

 

 

 

 

Z á r a d é k !

 

 

A rendeletet 2011. március 31. napján kihirdettem.

 

 

M á n d o k , 2011. március 31.

Galambos Péterné

Jegyző

Önkormányzati rendelete

 

A szociális ellátások helyi szabályairól

 

Mándok Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban Szt )25. §. (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, a 32. §. (3) bekezdésében, a 35. §. (2)bekezdésében, a 37. §. (1) bekezdésében d. pontja, 37/A §, a 38. §. (9) bekezdésében, a 43/B. §. (3) bekezdésében, a 45.§. (1) bekezdésében, a 46. §. (1) bekezdésében,a 48. §. (4) bekezdésében, az 50. §. (3) bekezdésében, a 62. §. (2) bekezdésében, a 92. §. (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

I.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

A rendelet célja

1. §.

 

/1/ A rendelet célja, hogy az alapvető szociális biztonság megteremtése, és megőrzése érdekében, a város költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a rászorultságtól függő szociális támogatásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének helyi garanciáit.

 

Eljárási rendelkezések

2. §.

 

/l/ Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a támogatást kérelmező - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az e rendelet melléklete szerinti kérelem nyomtatványt és jövedelem-nyilatkozatot köteles használni.

A jövedelem-nyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusnak megfelelő igazolást /nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb./ a nyilatkozathoz csatolni kell.

 

/2/ Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a jövedelem számításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapot, egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

 

/3/ A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

/4/ A pénzbeli ellátás kifizetése történhet a pénztárból történő felvétellel, illetve a jogosult nyilatkozata alapján folyószámlára történő átutalással.

/5/ Az önkormányzat a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításánál, folyósításánál és ellenőrzésénél a Szociális Törvény és végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályok szerint jár el.

 

 

 

II.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

 

 

Ápolási díj

 

3. §.

 

 

/1/ A 18 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére az önkormányzat ápolási díjat akkor állapít meg a törvényi feltételek meglétén túl, ha:

 

a. a családban az l főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíjminimum 150 %-át,

  1. nincs más hozzátartozó, aki a ápolást elláthatná,
  2. az ápolt és az ápoló nem kötöttek eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést,
  3. az ápolás házi szociális gondozás keretében nem biztosítható.

 

/2/ Az ápolási díj a kérelem benyújtásának napjától kerül megállapításra, összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a.

 

 

/3/ Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát a Szociális törvény alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

 

/4/ Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

 

  1. az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, különösen a megfelelő – legalább napi egyszeri meleg – étel biztosításáról, gyógyszereihez való hozzájutásáról és egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,

 

  1. az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülmények biztosításáról

 

 

  1. esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

 

/5/ Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Szociális Központ házi szociális gondozást végző dolgozói félévente ellenőrzik, és az ellenőrzés tapasztalatairól az intézmény tájékoztatja a hivatalt.

 

/6/ Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a /2/ bek szerint összegnek és a jogosult részére folyósított ellátás havi összegének a különbözete

 

 

 

Átmeneti segély

4. §.

 

/l/ Átmeneti segély természetben és pénzben állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét.

/2/ Súlyos és gyógyíthatatlan betegség esetén a hatáskör gyakorlója méltányosságot gyakorolhat, és eltekinthet az /1/ bekezdésben meghatározott összeghatártól.

 

/3/ Átmeneti segély alkalmi jelleggel megállapítható:

 

  1. gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként egyedi mérlegelés alapján, mely esetben a segély felső határa éves szinten nem haladhatja meg a méltányosság címén kiadott közgyógyellátási igazolványért térítendő összeg másfélszeresét.

 

  1. élelmiszer és ruházat pótlására,

 

  1. gyermekintézményekben fizetendő élelmezési térítési díj átvállalásaként összeghatártól függetlenül,

 

  1. büntetés-végrehajtási intézetből szabadultnak, szabadulásakor ,

 

  1. elemi csapás esetén az okozott kár helyreállítására,

 

 

  1. elemi csapás által okozott olyan mértékű kár esetén amikor a lakhatás elemi feltételeit kell helyreállítani - összeghatárra tekintet nélkül adható támogatás pénzben / vissza nem térítendő támogatás, albérleti hozzájárulás címén / vagy természetben / építőanyag vásárlás, üres lakás megvásárlása és önkormányzati bérlakásként történő biztosítása, stb./

 

  1. nem adható támogatás - ha a kérelmezőnek vagy együtt költöző családtagjainak az érintett ingatlanon túl lakástulajdona van

 

  1. támogatás csak azon károk helyreállításához állapítható meg, melyek megtérítésére a biztosítók nem kötelesek

 

/4/ A jövedelmi helyzetüktől független átmeneti segélyben részesíti az önkormányzat évente egy alkalommal a 70 életévüket betöltött személyeket az Idősek Napja alkalmából, melynek összegét évente a költségvetés függvényében állapítja meg.

 

/5/ Átmeneti segély megállapítható havi rendszerességgel, jövedelem kiegészítő támogatásként a mindenkori nyugdíjminimum 40 %- ának megfelelő összegben.

 

Lakásfenntartási támogatás

5. §.

 

/1/ Az önkormányzat önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt az arra rászorulók részére.

 

/ 2/ Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 %-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri.

 

/3/ A lakásfenntartás elismert havi költsége az e rendeletben elismert lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert havi költség szorzata

 

/3/ Az egy négyzetméterre elismert havi költség összeg megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatás esetében meghatározott egy négyzetméterre jutó havi költséggel.

 

/4/ A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a./ ha a háztartásban egy személy lakik               35 m2

b./ ha a háztartásban két személy lakik               45 m2

c./ ha a háztartásban három személy lakik         55 m2

d./ ha a háztartásban négy személy lakik             65 m2

ha négynél több személy lakik, minden további személy után 5 - 5 m2, de

legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága

/5/ A lakásnagyságot a kérelmező

  1. építési engedéllyel,
  2. használatbavételi engedéllyel,
  3. engedélyezési tervvel,
  4. biztosítóval kötött szerződéssel,
  5. illetve bármilyen okirattal igazolhatja, amelyből egyértelműen megállapítható a lakásnagyság.

/6/ Amennyiben egyik igazolás sem áll rendelkezésre, úgy a kérelmező anyagi, büntetőjogi nyilatkozattal is igazolhatja a lakásnagyságot.

 

/7/ A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege   2.500 Ft, melynek megállapítása 6 hónapra történik

 

/8/ A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet folyamatosan lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban az erre rendszeresített nyomtatványon.

 

/9/ A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakás nagyságáról, a háztartásban együtt élők számáról.

 

/10/ Csatolni kell annak a közüzemi szolgáltatónak a számláját, amelyikhez a támogatás átutalását kéri.

 

/11/ A normatív és a helyi lakásfenntartási támogatás megállapítható természetben és pénzben is. A természetben megállapított támogatást minden hó 10. Napjáig szolgáltató részére kell átutalni.

 

 

Temetési segély

 

6. §.

 

 

/l/ Temetési segélyben részesíthető az a kérelmező, - a jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül   - aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

 

 

/2/ A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál.

 

/3/ A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeit illetően a közköltségen történő temetés összegét kell figyelembe venni.

 

Köztemetés

7. §.

/1/ A közköltségen történő temetés esetén a Szt-ben foglaltak szerint kell eljárni.

/ 2/ Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíti

.

 

Közgyógyellátás

 

8. §.

 

 

/1/ Közgyógyellátásra   való jogosultság méltányosságból állapítható meg a nem kielégítő egészségi állapotú, szociálisan rászoruló személyeknek a havi rendszerességgel igénybevett gyógyszer kiadásainak támogatásához.

 

/2/ Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az l főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének   200 %-át, egyedülálló, vagy egyedül élő   esetén a 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségeinek mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja.

 

/ 2 / Egy családban csak egy fő rendelkezhet méltányossági alapon kiadott közgyógyellátási igazolvánnyal.

 

 

A rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködésének eljárási szabályai

 

9. §.

 

/1/ Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

 

/2/ Az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv, mellyel a rendszeres szociális segélyezettnek az együttműködést teljesíteni kell: Szociális Központ Mándok, Petőfi u. 23.

 

/3/ Az együttműködési kötelezettséget előíró határozatban rendelkezni kell arról, hogy a kötelezett a kötelezést tartalmazó jogerős határozat alapján 15 (tizenöt) napon belül, majd ezt követően a beilleszkedési programnak köteles a Szociális Központban megjelenni.

 

/4/ A határozat egy jogerős példányát meg kell küldeni a Szociális Központnak.

 

/5/ A rendszeres szociális segélyezett a Szociális Központtal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:

  1. meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül a Szociális Központnál, és nyilvántartásba kell vetetnie magát,
  2. részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában,

c.) írásban meg kell állapodnia a beilleszkedését segítő program megvalósításáról, a   nyilvántartásba vételétől számított hatvan napon belül,

d.) teljesítenie kell a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e.) meg kell jelennie a Szociális Központnál az általuk előírt időpontban,

f.) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a Szociális Központ munkatársával.

 

/6/ A Szociális Központ a részére megküldött jogerős határozat alapján köteles:

 

  1. figyelemmel kísérni a határozatban foglalt határidők betartását és annak megszegése esetén megvizsgálni a mulasztás okát, továbbá a határozatból eredő kötelezettségek betartását,
  2. tájékoztatni a rendszeres szociális segélyezettet a beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, eljárási szabályairól,
  3. az első találkozás során felmérni a kötelezett szociális helyzetét és mentális állapotát, és ezt követően 30 (harminc) napon belül megvizsgálni a segélyezett lakóhelyén életkörülményeit, valamint az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést segítő programról a rendszeres szociális segélyezettel írásbeli megállapodást kötni,
  4. a nyilvántartásba vételtől számított 60 (hatvan) napon belül a rendszeres szociális segélyezett bevonásával kidolgozni az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedést elősegítő programot, és arról a rendszeres szociális segélyezettel írásban megállapodást kötni,
  5. folyamatosan kapcsolatot tartani a rendszeres szociális segélyezettel és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
  6. nyilvántartást vezetni a kötelezettségekről, az együttműködés teljesítéséről,
  7. a tudomására jutást követő öt napon belül tájékoztatni az Önkormányzatot, ha a beilleszkedést segítő programok keretein belül a rendszeres szociális segélyezett keresőtevékenységet létesít, vagy rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátásra szerez jogosultságot,
  8. öt napon belül jelezni a Jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyezett együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
  9. legalább évente írásos értékelést készíteni a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyezett bevonásával – módosítani a programot és ezekről tájékoztatni a Jegyzőt,
  10. a rendszeres szociális segélyezettel történő kapcsolattartásról a vonatkozó jogszabály szerint esetnaplót vezetni.

/7/ A beilleszkedést segítő programok Szociális Központtal egyeztetett típusai – melynek kiválasztásában a rendszeres szociális segélyezett szociális helyzete, mentális állapota az irányadó – az alábbiak:

  1. meghatározott időközönkénti, de legalább havonta egyszer, előre egyeztetett időpontban történő egyéni kapcsolattartás a Szociális Központtal,
  2. az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életvitelt, életmódot formáló egyéni, vagy csoportos - különösen jogi, egészségügyi, munkaügyi - foglalkozáson, tanácsadáson való részvétel legalább havonta egyszer,
  3. a munkavégzésre irányuló , a munkavégzésre felkészítő programokon való részvétel legalább negyedévente egyszer,
  4. az egyén környezetére irányuló munkajellegű tevékenység rendszeres szervezése, ellenőrzése. Ennek elsődlegesen arra kell irányulnia, hogy a rendszeres szociális segélyezett saját, vagy bérelt ingatlanát, annak környékét folyamatosan tartsa rendben, mezőgazdasági terület esetében azt a családi szükségletei kielégítése érdekében rendszeresen művelje meg, és folyamatosan gondozza,
    1. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.
    2. problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások szervezése,
    3. csoportfoglalkozások a személyiség negatív tendenciáinak megállítására és az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítására – önismeret fejlesztése, álláskeresési technikák oktatása, munkaerő-piaci ismeretek, rehabilitációs tanácsadás.
    4. az 55. életévet betöltött személyek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására való felkészítés
    5. a 14 éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermek gondozási és háztartási teendők ellátására, a gyermeknevelés melletti tanulás, önmegvalósítás erősítésére

 

/8/ A rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

  1. nem jelenik meg az előírt határidőben a Szociális Központnál,
  2. nem működik együtt a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, illetve a beilleszkedését segítő program megvalósításáról szóló megállapodást nem írja alá,
  3. nem teljesíti a beilleszkedési programban, illetve megállapodásban foglaltakat,
  4. nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait.

 

/9/ Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Szociális Központ három munkanapon belül felkeresi a jogosultat, és megvizsgálja mulasztása okát. Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett

  1. önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének – melyet az akadályoztatás megszűnését követő nyolc napon belül igazolni köteles – akkor megkezdi, illetve folytatja az együttműködést;
  2. önhibájából nem tett eleget kötelezettségének, öt munkanapon belül jelzi a szociális hatáskör gyakorlójának az együttműködés létrejöttének elmaradását, illetve megszegését.

/10/ Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét első alkalommal megszegi, akkor a jegyző írásban felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

 

/11/ Meg kell szüntetni az rendszeres szociális segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

 

/12/ A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, amennyiben a családban védelembe vett gyermek nevelkedik, védelemben vett gyermekenként a rendszeres szociális segély összegének legfeljebb 20%-a, összesen legfeljebb 60%-a.

 

/13/ A rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történő nyújtására a Szociális Központ javaslata alapján kerülhet sor, a természetbeni ellátással történő teendőket is az intézmény bonyolítja le.

 

/14/ Természetbeni ellátásként a rendszeres szociális segély elsősorban intézményi térítési díj, tanszer, ruhanemű vásárlásra, mindezeken túl különösen élelmiszer, tüzelő segély, közüzemi díjak kifizetésére fordítható.

Munkavégzésre nem köteles rendszeres szociális segélyezettek

10. §

 

/1/ Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

  1. munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, illetőleg legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ezen egészségi állapotáról a vonatkozó jogszabályokban foglalt érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy szakvéleményt csatol, vagy
  2. várandós anya, ha a méhmagzat legalább 91. napos, és erről csatolja a szülés szakorvos által, a magzat fogantatásának vélt időpontjáról kiadott igazolását,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

 

 

 

 

Bérpótló juttatásban részesülő személyek lakókörnyezete rendezettségére vonatkozó szabályok

 

 

11. §.

 

 

/1/ A bérpótló juttatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a juttatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

 

/2/ A bérpótló juttatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás és annak udvara, kertje, telek közterület felőli része, járda tisztántartását kell biztosítania, az alábbiak szerint:

 

  1. a lakás folyamatos tisztántartása, takarítása megtörténjen,
  2. a lakáshoz tartozó udvar gyommentes legyen, és ne legyen szemét sem szétszórva, sem felhalmozva,
  3. a kertet rendeltetésszerűen használják, műveljék, gyom és parlagfű-mentes legyen,
  4. az ingatlan előtti járda ( járda hiányában egy méter széles terület ), a járda melletti zöld sáv, vagy csapadék csatorna úttestig terjedő teljes területének tisztán tartása, gyommentesítése folyamatosan megtörténjen,
  5. téli időszakban a hó eltakarítása, gondoskodás a síkosság mentességről,
  6. szilárd szerkezetű illemhely megléte, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
  7. az ingatlan, valamint a hozzátartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése folyamatosan megtörténjen,
  8. a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely biztosítva legyen, a tulajdonában lévő eb beoltásáról és zárva illetve megkötve tartásáról gondoskodjon.

 

/3/ A kérelmező köteles a /2/ bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is folyamatosan fenntartani.

 

/4/ A jogosultság feltételeként meghatározott szabályok betartását a Polgármesteri Hivatal dolgozói – a közmunka programokban részt vevő dolgozók bevonásával – ellenőrzik. A dolgozókat az ellenőrzés idejére fényképezőgéppel kell ellátni.

 

/5/ Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során, illetve bejelentés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az érintettet 10 napos határidő kitűzésével a jegyző felszólítja – az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével.

 

/6/ A Szt-ben foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 12. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

 

 

III.

 

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

12. §.

 

/1/ Az önkormányzat az a.) és b.) pontban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formákat a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális Központ ( 4644 Mándok Petőfi u. 23. ) útján látja el.

 

/2/ Az önkormányzat a Szociális Törvény 86 §-ban foglaltak alapján az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alap és szakosított ellátási formákat biztosítja:

  1. alapellátás:

 

  1. szociális étkeztetés
  2. házi segítségnyújtás
  3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  4. nappali ellátás
  5. családsegítés
  6. támogató szolgálat

 

  1. szakosított ellátás:

a. ápolást, gondozást nyújtó intézmény

 

/3/ Az személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének szabályait, valamint a fizetendő térítési díjakat külön rendeletben szabályozza az önkormányzat.

 

 

 

 

IV.

Szociálpolitikai kerek – asztal

13. §.

 

 

 

/ 1./ Az önkormányzat 7 főből álló szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szociálpolitikai gyermekvédelmi koncepciók, döntések véleményezésére:

 

Tagjai:

a. Szent Miklós szeretetotthon képviselője

b. ÁMK gyermekvédelmi felelőse

c. Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde gyermekvédelmi   felelőse

d. Ügyrendi, Oktatási és Szociális bizottság elnöke

e. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke

f. Polgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyintéző

g. Szociális Központ Családgondozója

 

 

V.

Hatáskör, jogorvoslat

14. §.

 

 

/1/ A képviselőtestület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét az Ügyrendi, Oktatási és Szociális Bizottságra ruházza át:

  1. ápolási díj,
  2. az átmeneti segély - kivéve a gyógyszertámogatás, a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak támogatása, és az elemi csapás okozta kár helyreállítására nyújtott támogatást, a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek  -

 

 

/2/ A képviselőtestület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át:

  1. átmeneti segélyek : gyógyszertámogatás, a büntetés – végrehajtási intézetből szabadultak támogatása, az elemi kár helyreállítására adható támogatás,
  2. temetési segély,
  3. lakásfenntartási támogatás.

 

 

/3/ Az Ügyrendi, Oktatási és Szociális Bizottság és a polgármester I. fokon hozott döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

 

/4/   A képviselőtestület döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a bírósághoz lehet keresettel fordulni.

 

/5/ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybe vételével kapcsolatos intézményvezetői döntése ellen a kézbesítést követő 8 napon belül a képviselőtestülethez lehet fordulni.

 

 

 

VI.

Záró rendelkezések

15. §.

/l/ A rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

 

/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

  1. az 5/1993. (V.24.) önkormányzati rendelet,
  2. a 10/2008. (V.30.) önkormányzati rendelet és
  3. a 4/2009.(IV. 1.) önkormányzati rendelet.

 

 

 

M á n d o k , 2011 . március . 31.

 

 

Pekó László sk                                                                Galambos Péterné sk

Polgármester                                                                           jegyző

 

 
Ma 2018. április 20., péntek, Tivadar napja van. Holnap Konrád és Zelmira napja lesz.

Szenyvízfejlesztési projekt

MÁNDOK Integrált Településfejlesztési Stratégia

Elkészült Mándok város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának végleges verziója.

 

MÁNDOK Integrált Településfejlesztési Stratégia

Mándok ITS Megalapozó vizsgálat

 

KEOP Energetikai korszerűsítés Mándok


Mándoki Gyermekkert Óvoda és Bölcsőde

Mándoki Általános Iskola

Mándoki Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

Mándoki M?velödési Ház és a Közösségi Ház közös információs oldala
 
 

Mándok VSE

 

Mándoki Vendégház

 

Online felhasználók

Oldalainkat 14 vendég böngészi

elelmiszerbank_logo

 

 

 

"Mándokot a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja"

Záhony és Térsége Többcálú Kistérségi Társulás

 

KÖZBESZERZÉSEK

Eladó Ingatlanok

Bejelentkez