Mándok Város Önkormányzata

Mándok Város

Képviselőtestületének

 

10/2005. /IX. 30./. ÖR

 

Mándok város  szabályozási tervének elfogadásáról,

és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról

 

                     ( 3/2009.(III.3.) számú  és a 14/2009.(IX24.) számú rendelettel módosított

 

A Képviselőtestület

 

 

az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) 7 § (3) bekezdés szerinti hatáskörben és a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben és a 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben az alábbi rendeletet alkotja:

 

I. FEJEZET

 

Általános előírások

 

1. §

A rendelet hatálya

 

(1)   E rendelet hatálya Mándok Város  közigazgatási területére terjed ki.

 

(2)   Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. Évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv. ), valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T–2 jelű, LA-24 törzsszámú Külterületi Szabályozási Terv, a T–3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

        A belterületre hatályos szabályozási terv az Ady,u.Mester u. 292,310,309hrsz-u terület közötti

        Tömbjének szabályzási előírásait az Art-Vital Kft T-53/2008.munkaszámú S-2 m jelű terve szerint

         Kell alkalmazni.

2. §

Belterületi határmódosítás

 

(1)   A szabályozás belterületi határmódosításait a T–2 és T–3 jelű szabályozási terv tartalmazza.

 

(2)   A meglévő belterületi határvonalakhoz kapcsolódó beépítésre szánt területek belterületbe vonását az Önkormányzat saját hatáskörében egy ütemben vagy ütemezetten is kezdeményezheti.  A belterületbe vonás költségeit az érintett tulajdonosokra átháríthatja.

 

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

 

3. §

A terv területének fElhasználása

 

(1)   A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

1. a)beépítésre szánt területek

 

1.       lakóterület, ezen belül

1.1.         kertvárosias lakóterület Lke

1.2.         falusias lakóterület Lf

2.       vegyes terület

2.1.      településközponti vegyes terület Vt

 

3.       gazdasági terület, ezen belül

3.1.         kereskedelmi szolgáltató terület Gksz

3.2.         egyéb iparterület Gip

4.       különleges terület K, ezen belül

4.1.         egészségügyi központ

4.2.         sport és rekreációs területek

4.3.         temető területek

4.4.         bánya területek

4.5.         hulladékkezelők területei

1. b)beépítésre nem szánt területek

1.       közlekedési és közműterületek, ezen belül

1.1.         kötöttpályás közlekedési területek KÖk

1.2.         közutak KÖu

1. 2.zöldterületek, ezen belül

2.1.      közpark KP

1. 3.erdőterület, ezen belül

3.1.      védőerdő Ev

3.2.      gazdasági erdő Eg

1. 4.mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1.      kertes mezőgazdasági terület Mk

4.2.      általános mezőgazdasági terület Má

4.3.      korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák

1. 5.vízgazdálkodási területek V

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

 

4. §

Szabályozási elemek

 

(1)   A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeinek jelmagyarázatát a szabályozási terv tartalmazza.

 

(2)   A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

1. a)A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
2. b)Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor,a  telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatóak, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését és nem haladják meg az érintett ingatlan, vagy övezet területének 20%-át.

 

5. §

A telkek beépítésének feltételei

 

(1)   A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.

 

1. (2)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

 

(3)   A közművesítettség mértéke:

a.)   A kertvárosias és falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni.

b.)   A településközponti vegyes, és a gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4)   A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.

 

(5)   Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat szabványok szerinti kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonos kötelezettsége.

(6)   Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

-         a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

-         a köztárgyak,

-         a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

-         a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

-         a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

 

(7)   A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

 

6. §

Építéshatósági eljárások

 

(1)    A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen belül:

a)    Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése.

b)    Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

c)    Minden 200 m² területet meghaladó térburkolat.

 

1. (2)Az építési engedély kérelmekhez a védett területek esetében a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell:

a)  Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az engedélyeztetni kívánt épülettől.

b)  A 46/1997. (XII.29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében műemlékek és a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében olyan felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítását kell előírni, vagy ahhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

 

1. (3)Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve, ha azt a Képviselőtestület által jóváhagyott közterület használatáról szólótartalmazza.

 

1. (4)Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges.

Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.

 

1. (5)A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

 

1. (6)Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

 

1. (7)Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

 

1. (8)A további beépítésre kijelölt, vagy tömbfeltárásokkal bővülő, összefüggő lakó- és településközponti vegyes, különleges és gazdasági területek kialakításakor telekalakítási tervet kell készíttetni (a 85/2000 (XI.08.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki, mely elvi építési engedélyezési tervként kezelendő.

 

1. (9)Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.

 

7. §

A telekalakítás szabályai

 

1. (1)Építési telket és telket alakítani a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával lehet.

 

1. (2)Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.

 

1. (3)Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

 

1. (4)A szabályozási terven jelölt út céljára történő lejegyzéseket előzetesen el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

 

1. (5)Meglévő telek csak akkor osztható meg, ha a megosztás után egyik telek beépítettsége sem haladja meg az övezetben előírtakat.

 

1. (6)Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők.

 

III. FEJEZET

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

 

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

 

8. §

A területre vonatkozó általános előírások

 

1. (1)Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha a HÉSZ 8-13. §-a másként nem rendelkezik.

 

1. (2)Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

 

(3)   Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve) kivéve, ha egyéb (saroktelekre, átmenő telekre vonatkozó) előírás ezt lehetővé nem teszi.

 

(4)   Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

 

(5)   Műemléki környezetben meglévő és később kijelölendő helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1 m² felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el.

Nem helyezhető el közterület felé eső homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.

(6)   Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.

elő- és oldalkertben:

-      közműbecsatlakozási műtárgy,

-      hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

-      kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),

-      multireklám tábla (2 m² felett) a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, melynek elhelyezéséhez a városi főépítész jóváhagyó véleményét be kell szerezni

oldal- és hátsókertben:

-      multireklám tábla (2 m² felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, melynek elhelyezéséhez a városi főépítész jóváhagyó véleményét be kell szerezni

-      kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

-      kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

-      kerti épített tűzrakó hely, lugas,

-      kerti szabadlépcső és lejtő,

hátsókertben:

-      multireklám tábla (2 m² felett), a védett területek, településközponti területek (Vt) és kisvárosias lakóterületek (Lk) kivételével, melynek elhelyezéséhez a városi főépítész jóváhagyó véleményét be kell szerezni

-      kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

-      kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

-      kerti épített tűzrakó hely, lugas,

-      kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

-      kerti szabadlépcső és lejtő,

-      szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

 

1. (7)A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a)  jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b)  a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1.  nyári konyha, mosókonyha, szárító

2.  tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3.  az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

4.  kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5.  a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

6.  fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

7.  pince, pince felépítménye

8.  előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

 

(8)    Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:

a)  ELŐKERTEK

1.  Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK =                          kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

2.  Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

 

b)  OLDALKERTEK

Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:

 

 

Meglévő telek esetében:

1.  Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása

 a KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire

 

Lke        0             30     1.1       4,5          700		Lke        0             30     1.2       4,5          1000
Lke        0            25     1.3         4,5         1300		Lke         0            20     1.4         4,5         1600
Lke        0            30     2.1         4,5         560

 

a FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK alább felsorolt építési övezeteire

Lf          0            20     1.1          4,5       1400

Lf          0            20     1.2         4,5          2000

  vonatkozik.

 

1. 2.Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása.

 

1. a)AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG KISEBB, MINT 12 MÉTER:

-       Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.

-       Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.

-       Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 1,0-3,0 méter között épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzati szakaszát nyílás nélküli falként kell megépíteni, legfeljebb 0,5 méter kiülésű eresszel. Ez esetben a szomszédos ingatlanra néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg sem az 5,0 métert, sem pedig a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét.

-       Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 3,0 méteren túl áll épület, vagy épületrész, akkor az új épület korlátozás alá nem esik.

 

(„A” jelű ábra szerint)

 

1. b)AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER:

-       A kötelezően megtartandó oldalkerti méret csökkenthető a 14,0 m és a tényleges telekszélesség különbségével.

-       Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgó távolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzatát nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni.

-       Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság mértékét.

 

(„B” jelű ábra szerint)

 

1. c)AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB, MINT 12 M, DE KISEBB EGYENLŐ, MINT 16 M:

 

-         Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő, mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét.

 

       („C” jelű ábra szerint)

„A” jelű ábra	„B” jelű ábra
„C” jelű ábra
	TSZ:   telekszélesség TT:     telepítési távolság EK:     Előkerti méret az övezeti szabályozás szerint HK:    Hátsókerti méret az övezeti szabályozás szerint __       Nyílás nélküli tűzgátló fal

3.     A 2. pontban megadott

 

 

1. 3.A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályokat figyelembe kell venni:

-         A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)

-         A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni.

-         Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.

-         A csökkentett telepítési távolság felé néző ereszt tűzgátló anyagból kell kiképezni

 

c)  HÁTSÓKERTEK

 

A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:

1.   A kertvárosias és falusias lakóterületek	Lf 1....	építési övezet esetében
50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól
	Lke 1....	építési övezet esetében
40 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke lehet.

 

2.  A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.

HK ³                          minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

 

d)   ÉPÍTÉSI VONAL

1. 1.Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni
2. 2.A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

ÉV =                         kötelező építési vonal az utcai telekhatártól

³ ÉV ³                       építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva

ÉV ³                          építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól

ÉV = K                      Kialakult építési vonal

 

(9)    A falusias és kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységeken belül a szabályozott épületelhelyezést az alábbi kiegészítő szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

 

OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

 

a)  Főépületek esetében

 

1.  12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.

2.  Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

3.  Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épületelhelyezés is lehetséges.

4.  A lakóterületek saroktelkein – oldalhatáron álló beépítési mód esetében – az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

5.  Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épületelhelyezés ikres is lehet.

 

b)  Melléképületek esetében

 

A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.

 

ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD

 

A zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épületelhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust, a hézagosan zártsorú épületelhelyezést, vagy a csoportos (sorházas) épületelhelyezést is lehet alkalmazni. A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

 

(10)    A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

 

 

(11)    Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza. Az egyéb állattartási szabályokat külön állattartási rendelet határozza meg.

 

(12)    a)   Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

b)   Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok, valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.

c)   Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke megtartható.

d)   Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke az épület megtartható.

e)   Saroktelek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték növelhető az alábbiak szerint:

1. 1.Zártsorú beépítés esetén 20 %-kal.
2. 2.Átmenő telek esetében, amennyiben mindkét utca felé főépület épül, a beépítettség mértéke 5 %-kal növelhető.

 

(13)    Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

 

9. §

Kertvárosias lakóterületek

 

(1)   A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

 

(2)   A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint, az alábbi kiegészítő szabályok betartásával.

 

a)   Az	Lke 1.	funkcionális övezet előírásai
1.  Az	Lke 1.	jelű funkcionális övezeten belül egy legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Az övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki.
2.  Az	Lke 1.	jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak

 

Lakó és gazdasági udvar zónája

• Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.
• Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

 

Gazdasági és kert zóna

• Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.
• A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
• Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
• Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

 

 

 

3.   Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

b)   Az	Lke 2.	funkcionális övezet előírásai
1.  Az	Lke 2.	jelű funkcionális övezeten belül amennyiben a meglévő telek területe:

-         Kisebb vagy egyenlő, mint 500 m²

• Legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Egy telken egy lakóépület helyezhető el.
• Melléképület csak főépülettel egybe építve létesíthető.
• Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint.

-         Nagyobb, mint 500 m², de kisebb, mint 800 m²

• Legfeljebb háromlakásos lakóépület építhető.
• Amennyiben a meglévő telekmélység meghaladja az 50 métert, úgy a HÉSZ 10. § (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni.

-         Nagyobb, mint 800 m²

• Legfeljebb négylakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el.
• Amennyiben a meglévő telekmélység legalább 50 méter vagy azt meghaladja, úgy a HÉSZ 10. § (4) a) 2. pontban megadott zónás telekhasználat szabályait kell alkalmazni.

Lakó és gazdasági udvar zónája

• Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.
• Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
• Sarokteleknél a távolságok rövidebb telekoldalról számítandók.

Gazdasági és kert zóna

• Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.
• A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
• Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
• Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
• Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
• Sarokteleknél a távolságok rövidebb telekoldalról számítandók.

2.   Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint lehetséges. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.

 

10. §

Falusias lakóterületek

 

(1)   A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

 

(2)   A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot, illetve az alábbi kiegészítő szabályozások betartásával:

 

 

1. a)Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
2. b)A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (7) bekezdés szerint.

 

c)  A

Lf 1.

jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak.

Lakó és gazdasági udvar zónája

• Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
• Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
• Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

Gazdasági és kert zóna

• Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.
• A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
• Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
• Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. A falusias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:

 

11. §

A településközponti vegyes területek funkcionális szabályozása

 

(1)   A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

 

(2)   A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 16. § (2) bekezdés szerint, kivéve a 6. pontot. A 7. pontban fölsorolt üzemanyagtöltő csak parkolóházakban létesíthető.

 

(3)   A településközponti vegyes területen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdésben fölsorolt létesítmények.

 

(4)   A

Vt 1

funkcionális övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes

településközponti vegyes területek kialakíthatóak.

 

(5)   A

Vt 2

funkcionális övezeten belül elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat

ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.

a)    A

Vt 2.

funkcionális övezetekben az intézményi funkciók esetében legalább

az OTÉK szerint szükséges parkolószám 30%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkolószám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel.

b)    A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.

 

(6)   A	Vt	területeken belül eltérő terület- felhasználású övezetek szabályozása.
	Vt KT	Településközponti vegyes területen belüli közterület. Szabályozása a HÉSZ 16. § (2) bekezdés j) pont szerint.

 

12. §

Gazdasági területek

 

(1)   A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).

 

(2)   Az ipari gazdasági övezetekben (Gip) az állattartás nem megengedett.

 

(3)   A

Gksz 1....

övezet előírásai

a)  Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 5. pontjában megadott létesítmények.

b)  Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények.

 

(4)  Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető. Ebben az esetben szolgálati lakásként legfeljebb két lakás létesíthető.

 

(5)   A

Gip 1.…

övezetek előírásai

a)  Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b)  Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.

 

13. §

Különleges területek

 

(1)   A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek

 

(2)   A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a)	K 1.		Egészségügyi és szociális ellátó területek
A		K         SZ           40    1.1        7,5        10000		övezet sajátos előírásai

Az övezet kizárólag egészségügyi szociális, vagy az egészségügyi funkciókat kiszolgáló és az ellátást elősegítő funkciók valamint szolgálati lakások építésére szolgál.

Szolgálati lakások építhetők.

b)	K 2.		Sport és rekreációs területek
A		K         SZ           20    2.1        5,5        10000		övezet sajátos előírásai

Az övezet sport, rekreációs horgászsport és idegenforgalmi funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.

 

 

 

c)	K 3.		Temető területek
A		K         SZ           10    3.1        6,5         3000		temető övezet működő, vagy működésbe vonható temetőterület.

Az újonnan működésbe vont területek esetében telken belül legalább 20 méter széles védőerdő-sávot kell kialakítani.

d)	K 4.		Bánya területek
A		K         SZ            5    4.1        6,0        15000		övezet felhagyott homokbánya terület

Rekultivációra kijelölt, rekultiváció után sport, rekreációs területként beépíthető.

e)	K 5.		Hulladékkelezők területei
1.   A		K         SZ            2    5.1        6,0         2500		rekultiválandó szeméttelep

Rekultiváció után védőerdő terület.

2.   A

K         SZ            3    5.2        6,0        25000

szennyvíztelep

Védőtávolsága 500 méter, melyet a konkrét technológia függvényében fölül lehet vizsgálni.

 

14. §.

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek telekre

vonatkozó szabályozása

 

Sajátos használat szerint	Alkalmazható		Telekre vonatkoztatott
	Építési övezet jele	beépítési mód	legkisebb				megenge-dett építmény magasság (m)	legna-gyobb beépí-tettség %
			széles-ség (m)	mély-ség (m)	telek-terület m2	zöld-felület %
Kertvárosi-as lakóterület       Lke       1. funkcionális övezet	Lke        O          30    1.1        4,5        700	O	14	50	700	30	4,5	30
	Lke        O          30    1.2        4,5       1000	O	14	50	1000	30	4,5	30
	Lke        O          25    1.3        4,5       1300	O	18	50	1300	35	4,5	25
	Lke        O          20    1.4        4,5       1600	O	20	50	1600	40	4,5	20
Lke       2. funkcionális övezet	Lke        O          30    2.1        4,5        560	O	16	35	560	30	4,5	30
Falusias lakóterület       Lf       1. funkcionális övezet	Lf         O          20    1.1        4,5       1400	O	14	50	1400	40	4,5	20
	Lf         O          20    1.2        4,5       2000	O	20	50	2000	40	4,5	20
Település-központi vegyes terület       Vt       1.	Vt         Z          60    1.1        4,5        560	Z	16	35	560	20	4,5	60
	Vt         Z          50    1.2        4,5        800	Z	16	50	800	25	4,5	50
	Vt         Z          60    1.3        5,5        500	Z	16	30	500	10	5,5	60
	Vt        SZ         30    1.4        4,5       15000	SZ	100	150	15000	35	4,5	30
Vt       2. funkcionális övezet	Vt        SZ         50    2.1        7,5       1200	SZ	30	40	1200	20	7,5	50
	Vt        SZ         40    2.2        15         500	SZ	12	35	500	30	15	40
Kereskedel-mi szolgáltató gazdasági terület    Gksz       1. funkcionális övezet	Gksz      SZ         40    1.1        7,5        600	SZ	20	30	600	30	7,5	40
	Gksz      SZ         40    1.2        7,5       4000	SZ	40	100	4000	30	7,5	40

Egyéb iparterület     Gip       1. funkcionális övezet	Gip       SZ         40    1.1        7,5       2000	SZ	20	100	2000	30	7,5	40
	Gip       SZ         40    1.2        7,5       5000	SZ	50	100	5000	30	7,5	40
Különleges terület       K       1. egészségügyi és gyermekotthon	K         SZ         40    1.1        7,5       10000	SZ	100	100	10000	30	7,5	40
K       2.   sport és rekreációs területek	K         SZ         20    2.1      5,5        10000	SZ	80	130	10000	50	5,5	20
K       3.   temetőterüle-tek	K         SZ         10    3.1        6,5       3000	SZ	40	70	3000	30	6,5	10
K       4.   bányaterületek	K         SZ          5    4.1      6,0        15000	SZ	100	150	15000	20	6,0	5
K       5.   Hulladékkezelő területei	K        SZ          2    5.1       6,0       2500	SZ	50	50	2500	20	6,0	2
	K         SZ          3    5.2        6,0       25000	SZ	150	150	25000	30	6,0	3

 

 

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

 

15. §

Közterületek kialakítása és használata

 

1. (1)A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

 

1. (2)A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

 

1. (3)A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
   1. a)hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a multireklám táblákat 2 m² felület felett
   2. b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
   3. c)köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
   4. d)szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
   5. e)távbeszélő fülke elhelyezése,
   6. f)építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint)
   7. g)zöldfelületek, fasorok
   8. h)közművek felépítményei
   9. i)egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

 

1. (4)Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

 

 

16. §

Közlekedési és közműterületek

 

1. (1)A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

• KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak
• KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület)

1. (2)A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a)

KÖú 3

országos mellékút települési főút

Szabályozása:

1.         belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

2.         külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

b)

KÖú 4

helyi gyűjtőút

Szabályozása:

Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

c)

KÖú 5

kiszolgálóút

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

d)

KÖú 6

kiemelt belterületi kiszolgáló út

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

e)

KÖú 7

gyalogút

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

f)

KÖú 8

kiemelt külterületi kiszolgálóút

Szabályozása:

Külterületen

• Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter

g)

KÖú V

vegyes használatú gépjárműút

Szabályozása:

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

h)	KÖú KT	közlekedési területen belüli köztér
i)	KÖk 1	egyvágányú vasútvonal és vasútállomás.

Szabályozása:

• szabályozási terv szerint
• védőtávolsága 50 méter (szélső vágánytól)

 

1. (3)A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

 

1. (4)Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom-meghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

 

1. (5)Köztér, vegyes használatú és gyalogos utak.

Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított közlekedési terület.

Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre.

 

17. §

A közművesítés területei és létesítményei

 

1. (1)A rendelet hatálya alá eső területet a funkcionális szabályozásban meghatározott közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a használatbavételi engedély feltétele.

Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:

Kertvárosias lakóterület

részleges közművesítés

Falusias lakóterület

részleges közművesítés

Településközponti vegyes terület

Kereskedelmi és szolgáltató területek

teljes közművesítés

Gazdasági területek

Egyéb ipari területek

teljes közművesítés

Különleges területek

részleges közművesítés

 

1. (2)Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:

a)  A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

b)  A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c)  A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

 

1. (3)A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

 

1. (4)A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

 

 

1. (5)Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

 

18. §

Zöldterületek

 

1. (1)A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.

Jele:

KP

1. (2)Szabályozása az OTÉK 27. § szerint.

 

19. §

Erdőterületek

 

1. (1)Az erdő céljára szolgáló terület.

 

1. (2)Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

	Ev	védelmi célú erdő
	Eg	gazdasági célú erdő

1. (3)Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.

 

20. §

Mezőgazdasági területek

 

1. (1)Mezőgazdasági területek besorolása:

Kertes mezőgazdasági épület, jele Mk.

Általános mezőgazdasági terület, jele Má.

Korlátozott mezőgazdasági terület, jele Mák.

 

1. (2)A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

a)	Mk	Kertes mezőgazdasági terület
1.	Mk 1.1	kertes mezőgazdasági övezet

Beépíthetősége OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.

Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.

b)	Má	Általános mezőgazdasági terület övezetei
1.	Má 1.1	szántó

Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint

-         Állattartó telepek létesítése csak 2,0 ha terület fölötti területen, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével engedélyezhetők. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

2.

Má 1.2

gyep

Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítésére.

Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető.

3.

Má 1.3

gyümölcsös

Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint

c)	Mák	Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei
1.	Mák 1.1	Szántó övezet
2.	Mák 1.2	Védett gyepterület, nem beépíthető. Beépítése kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eseti szakhatósági hozzájárulásával
3.	Mák 1.3	Védett vizes élőhely, illetve természetvédelmi területként nádas amely nem építhető be.

 

V. fejezet

Általános környezetvédelmi előírások

21. §

 

1. (1)A település közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott
   1. a)zajterhelés mértéke nem haladja meg az előírás szerinti[1] határértékeket,
   2. b)levegőterhelés nem haladja meg a vonatkozó jogszabályokban[2] meghatározott határértékeket.

 

1. (2)A település területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati, a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

 

1. (3)A település igazgatási területén csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

 

1. (4)Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

 

1. (5)Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető és tárolható.

 

1. (6)A talaj- és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
2. (7)Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

 

1. (8)A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig – a jelen előírásokban meghatározott területeken – zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

          Ez utóbbihoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

 

(9)      A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó országos előírásoknak[3].

 

(10)    Az élővizek partjától számított - külterületen - 50 m, - belterületen, vagy beépítésre szánt területen - 10 m védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

 

22. §

 

Az építési engedélyezési eljárás során alkalmazandó, a közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó jogszabályok és szabványok jegyzékét a 4. sz. függelék tartalmazza, melynek folyamatos hatályosítása a jegyző feladata.

23. §

Építészeti értékvédelem

 

(1)   Országos védelem alatt álló műemlékek:

Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza.

 

(2)   Műemléki környezet:

(A 2001. LXIV. tv. alapján és a települési adottságokat figyelembe véve)

Jegyzékét a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza.

 

(3)   Helyi értékvédelmi terület:

Területi határait a HÉSZ 2. SZÁMÚ FÜGGELÉKE tartalmazza.

 

(4)   Védett közterületek, közterek:

Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

 

(5)   Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület:

1. a)A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.

(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)

A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.

1. b)A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen.

Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.

1. c)A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
2. d)Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
3. e)Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektúra elemeket, zöldfelületi kiviteli terveket. A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.

Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetőek.

A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.

1. f)A közterületrendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

-         A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése.

-         A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

-         A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

-         A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

1. g)Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.)

Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.

A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

 

(6)   A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár védett az épület egyedileg akár nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

1. a)Építési anyaghasználat

1.       Lábazatképzés

-         Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

Lehetőleg a hagyományos mádi kő.

2.       Falfelületek

-         Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

-         Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.       Tető

-         A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

-         Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

1. b)Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

1.       Térarányok, utcaképek

-         A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

-         Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

-         Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

-         A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

2.       Homlokzati arányrendszer védelme

-         A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.

(Szalagablak, erkélysor, stb.)

-         A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

-         A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet.

-         A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

 

 

 

 

 

3.       Tetőformák szabályozása

1.         Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.

2.         Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással.

A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma a zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint épüljön.

3.         Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.

Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.

 

(7)   Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

1. a)Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
2. b)A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).
3. c)A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
4. d)Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
5. e)A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.

 

(8)   Tervezési jogosultság

A védett területek (műemléki környezet, terület, helyi értékvédelmi terület) és védett (műemléki és helyi építészeti) épületek esetében csak E-1-es jogosultsággal rendelkező építészmérnök tervező készíthet építési engedélyezési terveket.

 

VI. FEJEZET

SAJÁTOS JOGI INTÉZMÉNYEK

 

A TELEPÜLÉSIRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGI INTÉZMÉNYEK

 

24. §

 

(1)   A terv szerint a közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható.

 

(2)   A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

 

(3)   A zöldterületek megvalósítása érdekében környezetalakítás és környezetvédelmi célból a beültetési kötelezettség előírható az alábbiak szerint:

       a)  beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait;

       b)  a beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési és közterület esetében a terület kezelőjét terheli.

 

 

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

 

25. §

 

(1)   Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

 

(2)   Ezen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg Mándok Nagyközség 11/1993. (XII. 6.) ÖKT sz. rendeletével elfogadott egyszerűsített általános rendezési terve hatályát veszti.

 

(3)    E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európa Parlament és Tanács 2006/123/EK számú Irányelvével harmonizál, annak előírásaival ellentétes rendelkezéseket nem tartalmaz.

 

 

Mándok, 2005. szeptember  30.

 

 

              

               Galambos Péterné                                                             Pekó László 

jegyző                                                             polgármester

 

 

 

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

 

 

Fogalom-meghatározások

 

 

 

 

1. (1)Melléképület

 

Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület.

Az egyes terület felhasználási egységeken belül – az övezeti előírások és az általános egyéb előírások keretei között – más épülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetőek el:

1. a)jármű – (gépkocsi-, motorkerékpár-, munkagéptároló)
2. b)a háztartással kapcsolatos

-      nyári konyha, mosókonyha, szárító

-      tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)

-      állattartás céljára szolgáló épületek és építmények

-      kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon

-      kazánház

1. c)melléképület lakássá nem minősíthető át.

 

 

1. (2)Közlekedési területek szabályozása külterületen

 

Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.

 

Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló

-      közlekedési építmények

-      kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-      igazgatási épület

-      a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

 

Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.

 

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK

 

 

 

Természetvédelmi területek

 

 

 

A Hortobágyi Nemzeti Park az alábbi védett természeti területeket tartja nyilván:

 

 

 

            Mándok            0166/5              Gyep

            Mándok            0166/8              Gyep

            Mándok            0166/9              Gyep

            Mándok            0166/7              Gyep

            Mándok            0166/6              Gyep

            Mándok            0141/b              Gyep

            Mándok            0145                 Kivett

            Mándok            0146/1              Gyep

 

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK

 

 

 

Építészeti értékvédelem

 

 

 

1. (1)Országosan védett műemlékek:

 

A településen az alábbi épületek állnak országos műemléki védettség alatt:

• Görög katolikus templom (jelenleg a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
• Római katolikus templom (1441/7 hrsz.)
• Református templom (812 hrsz.)
• Forgách-kastély (1445/1 hrsz.)

 

1. (2)Országosan védett műemlékek műemléki környezete:

 

1. 1.Műemléki környezet

 

Országos műemléki védettség alatt álló épületek:

Római Katolikus Templom 1441/7 hrsz.

Műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi szám szerint:

723/1-732/2, 1546, 1559, 1561, 1563-1567, 1570, 1573, 1527 (szabályozási terven jelöl részei)

1. 2.Műemléki környezet

 

Országos műemléki védettség alatt álló épületek:

Református templom (812 hrsz.)

Forgách kastély (1445/1 hrsz.)

Műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi szám szerint:

1-4, 1413/2, 1436-1437, 1439-1441, 1445/2-1446/2, 1554/1, 1569-1579, (szabályozási tervben jelölt rész), 1589-1590

1. (3)Helyi építészeti védelem alá vont területek:

 

A településközpont eredeti állapotban fennmaradt szerkezete, utca hálózata helyi védelem alatt áll

 A  helyi értékvédelmi terület határai:

Északon:    a 202, 307/1, 404, 437, 1/1, 2, 4, 1440/1/4 hrsz-ú telkek északi határa, valamint a tervezett tömbfeltárás vegyes használatú útja a Petőfi úttól északra.

Keleten:      a Petőfi u. keleti teleksora és a Rákóczi u. Petőfi úttól délre eső részének keleti teleksora a 727/2 hrsz-ú telek déli határvonalával bezárólag, illetve a kastély tömbjének tervezett feltáróútja

Nyugaton:   a Petőfi u. nyugati teleksora a 7 hrsz-ú telek déli határvonalával bezárólag, a Béke utca4. 48 hrsz-ú telek északi határvonalától, valamint a Honvéd utca a kastély tömbjének terezett feltáró útjáig.

Délen:         az 1436 és 727/2 hrsz-ú telkek déli határvonala, valamint a kastély tömbjének tervezett feltáróútjai.

 

Műemléki környezet

Műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület

 

 

3.SZÁMÚ FÜGGELÉK

 

 

 

 

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

 

 

(1)   Kertvárosias lakóterületen belül

1.  csak saját szükségletnek megfelelő állattartás engedélyezett

2.  400 m²-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk együttesen

maximum 50 lehet.

(2)   Falusias lakóterületen belül

1.  Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a telekterület £ 600 m², csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető.

2.  400 m²-nél kisebb telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk maximum 50

lehet.

(3)   Saját szükségletű állattartás mértéke

A saját szükségletű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg

 

Nagy haszonállat *1 db együttesen max.	Haszonállat *2 db együttesen max.	Kis haszonállat *3 együttesen max.
2	2	100

 

*₁     nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér

*₂     haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc, emu

*₃     kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb

 

(4)   Kistermelői állattartás mértéke:

1.  Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület ³ 3000 m², és a minimális telekszélesség ³ 20 méter kistermelői állattartás engedélyezhető.

2.  A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerinti  lehet:

Nagy haszonállat:            20 db ló

                                      30 db szarvasmarha, szamár vagy öszvér

Haszonállat:                    60 db sertés

                                    100 db juh, kecske

                                      30 db strucc

Kis haszonállat:             500 db baromfi (tyúkféle, vízi szárnyas, pulyka stb.)

                                    500 db galamb

                                      50 db nyúl (és szaporulata)

1. 3.A 700 m² és 3000 m² telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás darabszáma területará, a számosállat szabvány betartásával  engedélyezhető.