MÁNDOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISEL?-TESTÜLETÉNEK
4/2008./II. 14./ számú
RENDELETE
Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2000/XII. 14/ számú rendeletének módosításáról és kiegészítésér?l /egységes szerkezetben/
Mándok Város Önkormányzata az Alkotmány 44/A. §. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79-80. §-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108-109 §-ai alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések
1. §. (1) E rendelet hatálya kiterjed Mándok Város Önkormányzata és szervei tulajdonában lév?, illetve tulajdonába kerül? ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni érték? jogokra.
(2) Az önkormányzat szervei e rendelet vonatkozásában: a képvisel?-testület, a képvisel?-testület bizottságai, a polgármester, a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat és jogel?dje által alapított és az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt m?köd? költségvetési szervek, vállalatok és gazdasági társaságok, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltet? jogi és természetes személyek.
(3) Az önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonában lev?, illetve tulajdonába kerül? - ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni érték? jogok,- a tagsági jogot megtestesít? értékpapírok, a kárpótlási jegyek, valamint közhasznú társaságban, önkormányzati vállalatban, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillet? egyéb részesedések.
(4) A rendelet hatálya nem érinti a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési gazdálkodási rendjét.
(5) E rendelet hatálya nem terjed ki - az önkormányzati költségvetési szervek használatában lev? lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - az önkormányzat tulajdonában lev? lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.
(6) Az önkormányzat és szervei a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerz?dések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.
(7) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni az értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az önkormányzatot illet? követelések elengedésére, illetve mérséklésére, ha arról az önkormányzat éves költségvetésr?l alkotott rendelete ett?l eltér?en nem rendelkezik.
II. Az önkormányzati vagyon
2. §. (1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.
II/1. A törzsvagyon
3. §. (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelez? önkormányzati feladatok ellátására szolgáló vagyon.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. (
3) Az Ötv. 79. §. (2) bekezdése értelmében a törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes, az alábbiak szerint:
a./ forgalomképtelenek:
- a helyi közutak és ezek m?tárgyai
- parkok, terek és
- minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít
- a vizek és vízi közm?nek nem min?sül? közcélú vízi létesítmények
- a levéltári anyag
b./ korlátozottan forgalomképesek:
- a közm?vek
- az intézmények
- a középületek, továbbá
- az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók
- m?emlék épületek, építmények /a m?emlék, a m?emlék jelleg? és épület és építmény/
- védett természeti területek /nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék/
(4) Az ingatlan törzsvagyon forgalomképtelen vagyontárgyait e rendelet 1. számú, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait pedig a 2. számú melléklete tartalmazza, néhány jellemz? ismérv/helyrajzi szám, cím, hossz- és területméretek, rendeltetés, a használó vagyonkezel? neve stb./ feltüntetésével, mindkét esetben elkülönítve a törvény erejénél fogja besorolt vagyontárgyakat a képvisel?-testület döntése alapján min?sített vagyontárgyaktól.
(5) Az önkormányzat törzsvagyona hitel felvételéhez és kötvény kibocsátásához fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon nem terhelhet? meg.
II/2. Egyéb vagyon
4. §. (1) Az önkormányzat egyéb vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, az állami szervek kötelez? elhelyezésének biztosítására szolgáló vagyon, valamint többletbevétel elérését szolgáló vállalkozói vagyon.Ide sorolható mindazon vagyon, amely nem tartozik e rendelet 2. §. /4/ és /5/ bekezdése alapján min?sített vagyontárgyak közé.
(2) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes, kivételt képeznek az alábbiakban felsoroltak, amelyek korlátozottan forgalomképesek:
- az önkormányzat önként vállalt közfeladatai megvalósításához szükséges vagyon addig, amíg azokat az önkormányzat saját feladatkörében, a felügyelete alá tartozó intézményei útján látja el,
- az állami szervek térítés nélküli használatába adott ingatlanok és ingó vagyontárgyak,
- azok az ingatlanok és ingók, amelyeket törvény, illetve e rendelet annak min?sít.
(3) A fenti csoportba tartozó ingatlan-vagyontárgyakat e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A vállalkozói vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingókból és forgalomképes vagyoni jogokból áll.
a./ forgalomképes ingatlanok:
- lakóházak, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek,
- belterületi és külterületi földingatlanok /építési telkek, mez?gazdasági m?velés? földterületek, nem lakás célú építésre alkalmas földek, egyéb hasznosításra alkalmas földterületek/
b./ forgalomképes ingók és vagyoni érték? jogok
- értékpapírok, részvények, üzletrészek,
- pénzeszközök és követelések,
- használati és haszonélvezeti jog,
- szolgalmi jog.
Az önkormányzat egyéb, illetve vállalkozói vagyonának ingatlan vagyontárgyait e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a 2. §. (6) bekezdésében felsorolt ismérvek, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás feltüntetésével.
III. A vagyontárgyak min?sítése
5. §. (1) Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik e rendelet 2. §. (4) és (5), valamint a 3. §. (2) bekezdése hatálya alá.
(2) Az Ötv. 79. §-a értelmében - az önkormányzat képvisel?-testülete dönt
a./ vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánítása
b./ vagyontárgy forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánítása,
c./ törzsvagyoni körbe tartozó /forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes/ vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Ötv., illetve a Vtv. /e rendelet 2. §. (4) bekezdése, illetve (5) bekezdése szerint/, vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.
(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelm?en be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidej?leg a képvisel?-testületnek min?síteni kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelel?en kell módosítani. A mellékleteket a változásnak megfelel?en állandóan karban kell tartani, melynek felel?se a jegyz?.
(4) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelez? önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(5) Az ingatlan forgalomképessége megsz?nik, amennyiben - külön jogszabály rendelkezése alapján - telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
IV. A tulajdonosi jogok gyakorlása
6. §. (1) Az önkormányzatot - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillet? jogokat - az Ötv. 80. §-ában foglaltak értelmében - a képvisel?-testület gyakorolja. Ezt a jogát szervezeteire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerz?déssel - e rendeletben foglaltak figyelembevételével - bízhatja másra. A vagyonkezel? szerv - a szerz?déssel összhangban eseti vagy általános meghatalmazás alapján - a tulajdonos nevében gyakorolja a tulajdonost megillet? jogokat, és teljesíti annak kötelezettségeit.
(3) Az önkormányzat tulajdonjogát nem érinti az, hogy vagyona egy részével korlátozott rendelkezési joggal - az önkormányzat szervei /e rendelet 1. §. (2) bekezdése/ gazdálkodnak.
7. §. (1) Az önkormányzat vagyonkezel?i az önkormányzat hivatala, az általa alapított és fenntartott intézmények és közüzemi vállalatok, a rájuk bízott vagyont kötelesek meg?rizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani. Kötelesek a kezelésükben lev? vagyontárgyak fenntartásával, karbantartásával, felújításával, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni.
(2) A vagyonkezel? szervek a kezelésükben lev? önkormányzati vagyonnal a jogszabályok és e rendelet által szabályozott módon gazdálkodnak.
(3) A vagyonkezel? szerveket megillet? használat joga ingyenes. E szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhel? pénzügyi kötelezettségeket.
(4) A vagyonkezel? szervek e rendeletben szabályozott módon és a vagyonkezel?i szerz?désben foglaltak szerint jogosultak - ugyanakkor kötelesek is - a kezelésükben lév? vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgálatban nélkülözhet? vagyontárgyak bérbeadására, illetve egyéb hasznosításra.
(5) A törvény erejénél fogva az önkormányzat tulajdonába került, az Ötv. 79. §. /26 bekezdés b./ pontjában megjelölt korlátozottan forgalomképes törzsvagyont
- amely nem az önkormányzat részére törvényben meghatározott feladat, vagy nem a polgármester, a jegyz?, a képvisel?-testület hivatala ügyintéz?je által törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat, hatáskör gyakorlását szolgálja, továbbá nem az önkormányzat intézménye által végzett közszolgáltatást biztosítja
- a feladatot ellátó állami szerv használatába kell adni. Ha a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály másként nem rendelkezik, az átadás id?pontját az érintett önkormányzatok, illetve állami szervek megállapodása határozza meg.
A használatbavétel kezd? id?pontja - megállapodás hiányában - a feladat- és hatáskört megállapító jogszabály hatályba lépését követ? év január 1. napja.
A használatra való átadás és a használat térítésmentes. Az állami szerv használatra való jogát az ingatlan - nyilvántartásba be kell jegyezni.
(6) A használati jogát megszerz? a vagyont csak a tulajdonos hozzájárulásával engedheti át másnak használatra. A vagyont a tulajdonos részére vissza kell adni, ha megsz?nik az a közszolgáltatás, illetve államigazgatási feladat, amelynek ellátására szolgált, vagy ha az önkormányzat, az állami szerv nem az adott vagyon használatával látja el a közszolgáltatást, illetve az államigazgatási feladatot.
(7) A képvisel?-testület hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül - az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történ? átadását, illetve e szervekt?l történ? átvételét rögzít? megállapodás jóváhagyása.
(8) Az önkormányzat társulásba /intézményirányító társulás, közös képvisel?-testület/ bevitt vagyonát az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a többször módosított 1959. évi IV. törvény /Polgári törvénykönyv, a továbbiakban Ptk./ közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni /az Ötv. 8O. §. (4) bekezdése értelmében/.
(9) Az önkormányzat a közüzeme m?ködéséhez szükséges - és az önkormányzat tulajdonában lév? - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik.
(10) A közüzemre bízott vagyont az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemt?l. A vagyon elvonása esetén az elvonás id?pontjában fennálló tartozásokért - az elvont vagyon erejéig és az elvonás arányában - az önkormányzat kezesként felel. Az elvonás folytán a hitelez?ket ért kárért az önkormányzat tartozik felel?sséggel.
(11) Az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatnak a közigazgatási területén lev? másik önkormányzat tulajdonában lev? ingatlanra el?vásárlási joga van.
V. A törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
8. §. (1) A képvisel?-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati törzsvagyonban lev? vagyontárgy hasznosítási, illetve m?ködtetési jogának koncessziós szerz?dés keretében történ? átengedése, a pályázat kiírása, elbírálása. /A „koncesszióról” szóló 1991. évi XVI. törvény alapján - a továbbiakban: koncessziós törvény/. A koncessziós szerz?dés aláírására a polgármester jogosult.
VI. A forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
9. §. (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthet?k el, nem vihet?k be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhet?k meg, biztosítékul nem adhatók. Az ezekkel ellentétesen kötött szerz?déseket érvénytelennek kell tekinteni.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érint? hasznosítása a képvisel?-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) Az e rendelet 2.§. (4) bekezdés a./ pontjában meghatározott vagyon egyéb módon /koncesszió/ hasznosítható. A helyi közutak és m?tárgyaik m?ködtetése koncessziós szerz?dés keretében átengedhet?k /a koncessziós törvény el?írásai szerint./.
(4) Az önkormányzat és intézményei, illetve közüzemei, valamint jogel?djeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.
(5) A levéltári anyag megyei, f?városi levéltárban történ? elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.
(6) Az önkormányzatot a tulajdonában lév? vizekkel, és vízi közm?nek nem min?sül? vízi létesítményekkel kapcsolatban, mint tulajdonost terhelik a tulajdonnal összefügg? - /a tulajdonjog tartalmából ered?/ külön törvényben meghatározott - kötelezettségek, és megilleti az a jog, hogy az ezzel járó költségeket a külön jogszabályokban meghatározott esetben és módon a területi érdekeltekre áthárítsa.
(7) A polgármester gondoskodik a forgalomképtelen vagyon hasznosítására vonatkozó megállapodások, szerz?dések megkötésér?l, valamint a tulajdonosi státuszból ered? jognyilatkozatok kiadásáról /els?sorban a bérleti szerz?dések, használati jogra vonatkozó, illetve telekrendezési eljárás végrehajtását célzó megállapodások megkötése tartozik ide./
VII. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
10. §. (1) A képvisel?-testület rendelkezik az e kategóriába sorolt önkormányzati vagyon megterhelésér?l, gazdasági társaságba vagy alapítványba történ? bevitelér?l, valamint koncesszióba adásáról, figyelembe véve e rendelet 9. §. (2) – (9) és (13) bekezdéseiben foglaltakat.
(2) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes vagyonról a képvisel?-testület a törvényekben meghatározott feltételek szerint jogosult rendelkezni.
(3) Az e kategóriába tartozó ingatlanvagyontárgyak elidegenítésér?l, illetve megszerzésér?l a képvisel?-testület dönt. E döntés meghozatala el?tt kötelez? figyelembe venni a (2), (4) – (9) és a (13) bekezdésekben foglaltakat.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthet?k el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy a magas fenntartási költségek miatt rendkívüli terhet jelentenének az önkormányzat, illetve a vagyonkezel? számára.
(5) A muzeális emlék elidegenítéséhez a Kulturális Örökségek Minisztériumának hozzájárulása szükséges.
(6) Az önkormányzat fenntartásában m?köd? intézményben lev? állami tulajdonú muzeális emlék tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlóját a Kulturális Örökségek Minisztériuma határozza meg.
(7) Az önkormányzat tulajdonában lév? m?emlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezel?i joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a Kulturális Örökségek Minisztériumának hozzájárulása is szükséges.
(8) Az önkormányzat tulajdonában lév? m?emlék épületre és védett természeti területre az államnak az e rendelet 6. §. (11) bekezdésében említett önkormányzatot megel?z? el?vásárlási joga van, amelyet a Kulturális Örökségek Minisztériuma és a Környezetvédelmi miniszter gyakorolja.
(9) Az önkormányzat tulajdonában lév? védett természeti terület elidegenítéséhez, kezel?i vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter engedélye is szükséges.
(10) Az önkormányzati intézmény vezet?je az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási tevékenységen belül - az alaptevékenység sérelme nélkül - önállóan dönt az intézmény kezelésében lév?- vagyoni érték? jog megszerzésér?l, elidegenítésér?l, megterhelésér?l és egyéb módon történ? hasznosításáról 500.000 .Ft egyedi bruttó /nettó értékhatárig.- ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy évi id?tartamra - ingó vagyontárgy megszerzésér?l, elidegenítésér?l, megterhelésér?l és egyéb módon történ? hasznosításáról 500.000 Ft egyedi értékhatárig. Az önkormányzat hivatala esetében ezek a jogok a polgármestert illetik meg.
(11) A (11) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képvisel?-testületé.
(12) Más helyi önkormányzattal /önkormányzatokkal/ közös tulajdonban lev? korlátozottan forgalomképes vagyon esetében az e rendelet 9. §. (1), és (3) és (12) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez az érintett társ önkormányzat/ok/ el?zetes beleegyezése szükséges.
VIII. Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása
11. §. (1) Forgalomképes ingatlan vagyontárgy megszerzésér?l, valamint elidegenítésér?l, továbbá az ingó- és ingatlan vagyontárgy gazdasági társaságba történ? bevitelér?l, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását eredményez? egyéb jogügyletr?l a képvisel?-testület dönt.
(2) Az önkormányzati intézmény vezet?je dönt - az alaptevékenység sérelme nélkül - az intézmény kezelésében lev?
- ingó vagyontárgy megszerzésér?l, elidegenítésér?l, megterhelésér?l és egyéb módon történ? hasznosításáról 500.000 Ft egyedi bruttó/nettó értékhatárig.
- vagyoni érték? jog megszerzésér?l, elidegenítésér?l, megterhelésér?l, és egyéb módon történ? hasznosításáról 500.000 Ft egyedi bruttó/nettó értékhatárig.
- az ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról legfeljebb egy év id?tartamra.
(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó jogügyletek esetében a döntés joga a képvisel?-testületé.
(4) Más helyi önkormányzattal /önkormányzatokkal/ közös tulajdonban lev? forgalomképes vagyon esetében az e rendelet 10. §. (1) és (4) bekezdése szerint hozott döntés érvényességéhez az érintett társönkormányzat/ok/ el?zetes beleegyezése szükséges.
IX. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok
12. §. (1) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelez? és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értend?.
(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelez?, illetve az önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül szolgálhatja, vagy azt el?segítheti, a kötelez? feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(4) A kötelez? önkormányzati feladatot ellátó intézmények m?ködését szolgáló vagyon forgalomképessége olyan mértékben korlátozott, amennyire az, az alapfeladatok zavartalan ellátásához szükséges.
(5) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó és korlátozottan forgalomképes vízi közm?vek csak közszolgáltatási célokra hasznosíthatók.
(6) A több települési önkormányzat szükségletét kielégít? vízi közm? üzemeltetésének feltételeir?l csak a közm? tulajdonosa rendelkezhet. A szolgáltatást végz? üzemeltet? a szolgáltatás rendjét és körét nem módosíthatja.
(7) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történ? hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerül? és a bérbe adót terhel? karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a bérleti díjban megtérüljenek.
(8) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a rendezési tervben foglaltakat figyelembe kell venni.
(9) A vagyon bérbeadásából származó bevétel a vagyonkezel? szervet illeti meg.
(10) Az ingóvagyon és vagyoni érték? jogok értékesítéséb?l befolyt összeg bruttó 100.000 Ft értékhatárig a vagyonkezel? szervet, e fölötti összeg az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(11) Amennyiben az ingó vagyontárgy - az önkormányzat képvisel?-testülete döntése alapján - megsz?nés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé a vagyonkezel? szervnél, annak hasznosításáról a jegyz? gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(12) Az önkormányzat tulajdonában lév? ingatlanvagyon értékesítéséb?l származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(13) Az ingatlant csak jogosítvánnyal rendelkez? vagyonértékel? által elvégzett forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet értékesíteni.
(14) Az önkormányzat tulajdonában álló föld alapítványba utalásához a képvisel?-testület határozata szükséges.
(15) A képvisel?-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható és kizárólag határozott idej? bérbeadás formájában. Ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.
(16) A helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat felügyelet alá tartozó költségvetési szervek beszerzéseik, valamint építési beruházásaik, felújításaik és a szolgáltatások megrendelése /továbbiakban közbeszerzés/ során - ha azok általános forgalmi adó nélkül számított értéke eléri vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben megállapított értéket - kötelesek az 1995. XL. törvény /közbeszerzési tv./ értelmében eljárni.
Az önkormányzat képvisel?-testülete ennél alacsonyabb összeg?, szigorúbb szabályozással nem kíván élni.
(17.) A (16) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti közbeszerzések esetében a kivitelez? kiválasztása konkrét ajánlatok, referenciák áttanulmányozása alapján történik, a legkedvez?bb feltételek figyelembevételével. A választásért a polgármesteri hivatal esetében a polgármester, az önkormányzat intézményei esetében az intézményvezet? felel?s.
(18) „Az államháztartásról” szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény /a továbbiakban: Áht./ 108. §. (1) bekezdésében foglaltak értelmében az önkormányzat, rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha a törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános /indokolt esetben zártkör?/ versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tev? részére lehet. Pályáztatás és versenyeztetés útján történik e rendelet hatálya alá tartozó alábbi vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítása, hasznosítási jogán átengedése:
- 500.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlanok,
- 100.000Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó érték? ingók,
- 100.000 Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó egyéb vagyoni elemek.
A képvisel?-testület - egyedi döntés alapján - a fentiekt?l eltér?en is rendelkezhet. A pályáztatás és versenytárgyalás részletes szabályainak kidolgozásával a képvisel?-testület - a Pénzügyi Bizottság közrem?ködésével - jegyz?t bízza meg.
X. Vagyonkezeléssel kapcsolatos különös szabályok
12/A.§. Vagyonkezel?i jog alapítása:
(1) Vagyonkezel? jog alapítására akkor kerülhet sor, amennyiben ilyen módon az önkormányzati feladat ellátása hatékonyabban oldható meg, illetve a vagyonkezel?i jog alapítása a vagyon értéken meg?rzését, illetve növelését szolgálja.
(2) Vagyonkezel?i jog alapításáról, illetve arról, hogy az önkormányzat a vagyontárgyak mely körére kíván vagyonkezel?i jogot alapítani, a képvisel?-testület esetenként dönt.
(3) A vagyontárgyak meghatározott körére vonatkozó vagyonkezel?i jog létesítésér?l szóló döntés esetén – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben szabályozott kijelölés esetét kivéve - nyilvános pályázatot kell kiírni. A vagyonkezel?i jog megszerzése ellenérték fejében lehetséges. Kijelölés esetében a vagyonkezel?i jog kizárólag ingyenesen szerezhet? meg.
(4) A pályázati kiírásnak – az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) rendelkezésein túlmen?en - tartalmaznia kell:
- az ellátandó önkormányzati feladat pontos meghatározását,
- a feladat ellátását szolgáló vagyonkezelésbe adandó vagyontárgyak adatait,
- a feladatellátás elvárt színvonalának meghatározását,
- a vagyonkezelési jog megszerzése fejében elvárt minimális ellenértéket,
- a vagyonkezel?i jog id?tartamát,
- egyéb lényeges kötelezettségeket, melynek el?írása a vagyonkezelési szerz?désben várható,
- a pályázat elbírálásának szempontjait.
(5) A képvisel?-testület a vagyonkezelési jogot vagyonkezelési szerz?déssel ruházhatja át a nyilvános pályázaton legel?nyösebb ajánlatot tev? vagy a törvény alapján kijelölt jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez? szervezetre. A vagyonkezel?i szerz?dés tartalmi követelményeit az Áht. határozza meg. Az Áht-ban felsoroltakon kívül a vagyonkezelési szerz?désnek tartalmaznia kell a vagyonkezel? tevékenységének ellen?rzésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.
(6) A vagyonkezel? tevékenységér?l évente beszámol a képvisel?-testületnek. A képvisel?-testület ennek során értékeli az átvett feladat ellátásának színvonalát, hatékonyságát, a vagyonkezelésbe vett vagyon állapotát, és a szerz?désben rögzített egyén kikötéseket.
(7) Vagyonkezelésbe adás esetén ennek tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezel? adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.
XI. Az önkormányzat intézményei kezelésébe adott vagyon hasznosítására vonatkozó szabályok
13. §. (1) Az önkormányzati intézmények részére a képvisel?-testület a m?ködésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.
(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a képvisel?-testület a használatra feljogosít.
(3) Az önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában
- a részükre biztosított pénzügyi fedezettel arányosan - jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszer?en használni, m?ködtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni,
- az e rendeletben foglaltaknak megfelel?en - a hasznait beszedni és kötelesek a használatukban lév? vagyont a számviteli el?írások szerint nyilvántartani.
(4) Az önkormányzat intézményeit?l a képvisel?-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az az önkormányzati célokat hatékonyabban szolgálja, és a feladatok elvégzését sem veszélyezteti.
(5) Az önkormányzati intézmények a használatukban lev? ingatlanokat, és ingókat - bevételeik növelése céljából - csak határozott idej? bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti.
Az ebb?l származó bevétel az önkormányzat intézményeinek költségvetését illeti meg.
A bérleti szerz?dések egy példányát a vagyonnyilvántartónak meg kell küldeni.
(6) Az önkormányzat intézményei a használatukban lev? épületekben
- az országgy?lési és az önkormányzati választások, valamint a választási kampányok idején
- választási gy?lés, illetve a kampány céljára kötelesek a szükséges helyiségeket - térítés nélkül - az önkormányzat, illetve a jelöl? szervezetek és jelöltek rendelkezésére bocsátani.
Ezt a lehet?séget valamennyi jelöl? szervezet és független jelölt részére azonos feltételekkel kell biztosítani, a kampány törvényes id?szaka alatt.
(7) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lev? ingatlanok, ingók és szellemi kapacitás ésszer? hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni, az alapító okiratban foglalt körben és mértékben. A vállalkozási tevékenység az alaptevékenység végzését nem sértheti, és az alapfeladat színvonalának javítását kell segítenie.
(8) Nem lehet azonban a vagyont vállalkozásra hasznosítani akkor, ha arra az önkormányzat másik intézményének - alapvet? feladatai ellátásához - szüksége van. Ebben az esetben az intézmény köteles a polgármester döntése alapján a vagyont átengedni.
(9) Az alapító okiratban nem engedélyezett vállalkozási tevékenység csak a képvisel?-testület el?zetes jóváhagyásával, és az alapító okirat egyidej? módosítása után végezhet?.
(10) Vállalkozási tevékenységet az intézmény csak akkor folytathat, ha annak finanszírozását önkormányzati támogatás igénybevétele nélkül, illetve társadalombiztosítási alapok forrásán kívüli eszközökb?l tudja biztosítani, továbbá ha a tárgyévi költségek éven belül legalább megtérülnek.
(11) Az intézmény vállalkozásból származó eredményeinek felhasználásáról a képvisel?-testület a vállalkozás engedélyezésekor dönt.
(12) Önkormányzati intézmény csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felel?ssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(13) Az intézmények csak a képvisel?-testület el?zetes engedélyével vihetik be gazdasági társaságba, vagy alapítványba a használatukban lev? ingóságokat, valamint pénzeszközeiket, illetve vásárolhatnak részesedést.
(14) Az önkormányzat intézményei gazdasági társaságokban lev? részesedéseik értékesítésére kizárólag a képvisel?-testület el?zetes hozzájárulásával és a bevétel felhasználásának egyidej? meghatározása alapján jogosultak. Ez esetben a bevétel 50 %-a az önkormányzat költségvetését illeti meg.
(15) Az önkormányzat intézménye hitelt nem vehet fel, a költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak a képvisel?-testület el?zetes hozzájárulásával vállalhat.
(16) Az önkormányzat intézménye részére ajándékként adott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítésér?l és a vételár adott intézmény részére történ? átadásáról rendelkezett, akkor arra - külön döntés nélkül - kell intézkedni. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.
XII. A vállalkozó vagyon hasznosítása
14. §. (1) A vállalkozói vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról e rendelet 10. §-a, valamint a V. része rendelkezik.
(2) A vállalkozói vagyon hasznosítása során az önkormányzat
- gazdasági társaságot alapíthat,
- alapítványt hozhat létre, vagy ehhez csatlakozhat,
- biztosítékul adhatja, vagy más módon megterhelheti,
- vagyonrészének használatát, vagy hasznai szedését másnak átengedheti,
- tulajdonjogát másra átruházhatja /vagy szervei révén átengedheti/.
(3) Az önkormányzat ellátási feladatai elvégzésére létrehozott gazdasági társaságban az önkormányzat tulajdonosi arányának legalább 51 %-osnak kell lennie a társaság irányíthatóságának biztosítása érdekében.
(4) Az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság legf?bb szervében tulajdonosi képviseleti joggal megbízott képvisel? részére a képvisel?-testület határozza meg a képviselet tartalmát, a kötelezettségvállalás kereteit.Megbízatásának teljesítésér?l, valamint a gazdasági társasággal összefügg? döntésekr?l a megbízott képvisel? évente két alkalommal - május 20-ai és szeptember 20-ai határid?vel - köteles tájékoztatni a képvisel?-testületet.
(5) A nem többségi tulajdonú gazdasági társaság esetében a képvisel?-testület külön, egyedileg dönt a tájékoztatás módjáról.
XIII. Az önkormányzati vagyonról való lemondás/az Államháztartási törvény 108. §. (2) bekezdése értelmében/
15. §. (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabályok eltér? rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni
- közérdek? kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,
- köztestület, társadalmi szervezet részére,
- egyházak részére - els?sorban „A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér?l” szóló 1991. évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,
- más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán lehet.
(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába.
(3) Vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közcélra lehet.
(4) Az Áht. 108. §. (2) bekezdése értelmében vagyont ingyenesen átruházni, továbbá az önkormányzat követeléseir?l lemondani csak önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet. A képvisel?-testület figyelembe véve az Áht. 108. (3) bekezdésében foglaltakat is az alábbiakban szabályozza az e téren követend? gyakorlatot: Az önkormányzati intézmény vezet?jét adósonként 100.000 Ft értékhatárig, e fölött 500.000 Ft értékhatárig a polgármestert, e fölötti érték esetén a képvisel?-testület illeti meg a döntés joga.
(5) A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehet? intézkedést megtettek. Behajthatatlannak min?síthet? a követelés, ha
- az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,
- az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illet?leg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt,
- a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó joger?s határozatot hozott.
XIV. A vagyon hasznosításának nyilvántartása
16. §. (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésével, illet?leg hasznosításával kapcsolatosan kötött szerz?désekr?l nyilvántartást kell vezetni, amelyek folyamatosságáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
(2) A nyilvántartás tartalma nyilvános, a benne foglaltak közérdek? adatoknak min?sülnek. „A személyes adatok védelmér?l és a közérdek? adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelel?en szolgáltathatók ki ezen adatok.
(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kapcsán a döntést hozó szerv, illetve - ha a döntést hozó és a szerz?dést köt? személye eltér - a szerz?désköt? a döntést, illetve a szerz?dés megkötését követ? 30 napon belül köteles a vagyonnyilvántartót értesíteni a döntés hiteles, illetve a szerz?dés eredeti példányának megküldésével.
XV. Vagyonnyilvántartás
17. §. (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét - az arra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a jegyz? alakítja ki.
(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal /vagyon-nyilvántartó/, valamint az önkormányzat tulajdonosi irányítása alatt m?köd? intézményei, és vállalatai látják el.
(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érint? változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.
(4) Az önkormányzat az ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, esetenként - jogszabályi keretek között - értékbecslés esetén a becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - ha jogszabály ett?l eltér?en nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.
(5) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.
(6) Az önkormányzat tulajdonában lev? ingatlanvagyonról „Az önkormányzatok tulajdonában lev? ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjér?l” szóló 147/1992./XI. 6./ Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlanvagyon katasztert a polgármesteri hivatal vezeti, elkülönítve a törzsvagyon és az egyéb vagyon, illetve ezeken belül a forgalomképesség szerint csoportosított vagyon adatait.
(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezel?k a változástól számított 90 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(8) Az ingatlanvagyon - katasztert a tulajdon megszerzésével egyidej?leg el kell készíteni.
(9) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással /közm?vagyon esetében az üzemeltet? nyilvántartásával is/ és a valós állapottal való egyez?ségéért a jegyz? felel.
XVI. Vagyonleltár
18.§. (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni /Ötv. 78. §. (2) bekezdés/.
(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján /december 31-én/ meglev? aktuális állapotát mutatja. Alapvet? célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.
(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, /ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon/, valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül
a./ Az ingatlanokat az e rendelet 2. §. (6) bekezdésében megjelölt jellemz? ismérvek feltüntetésével, a számviteli nyilvántartásokkal egyez? bruttó és nettó értéken /ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve - jelezve a vagyonértékelés id?pontját is/,
b./ a vagyoni érték? jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen,
c./ az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezel?nként összesített mérleg szerinti értékben,
d./ a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képz?m?vészeti áganként összevontan, db-számban, e./ a kötelezettségeket /a hosszú lejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben/ tartalmazza.
(4) A vagyonleltár alapját jelent? nyilvántartások vezetésér?l, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szerepl? adatok egyez?ségér?l, a közzétételr?l a képvisel?-testület a jegyz? által gondoskodik.
XVII. Egyéb rendelkezések
19. §. (1) Az adásvételi ügyekben a fizetési határid? általában a szerz?dés aláírást követ? 15. nap. Ett?l eltér? határid?t a képvisel?-testület, illetve a polgármester állapíthat meg, de legfeljebb újabb 15 napot.
(2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerz?désben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyez?.
(3) A forgalmi érték e rendelet szempontjából bruttó módon értend?, azaz az általános forgalmi adót tartalmazó értékben.
XVIII. Záró rendelkezések
2O. §. (1) Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Ezzel egyidej?leg a többször módosított 6/1993./V. 24./ ÖKT. számú rendelet hatályát veszti.
(3) Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése el?tt megkötött jogügyletek, szerz?dések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban lev? ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója döntését még nem hozta meg.
(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. valamint „A közbeszerzések”-r?l szóló 1995. évi XL. törvény és az önkormányzat közbeszerzésekr?l szóló rendeletében foglaltak az irányadóak.
(5) A hatályba lépést követ? 60 napon belül el kell készíteni e rendelet 11. §. (18) bekezdésében foglaltak szerint a pályáztatás és versenytárgyalás részletes szabályozását.
(6) A rendelet kihirdetésér?l a jegyz? gondoskodik.
(7) E rendelet alkalmazásában:
1./ Helyi közút: az önkormányzat tulajdonában lev? gyalogos- és járm?közlekedésre szolgáló közterület.
2./ Helyi közút m?tárgya: híd, felüljáró, alagút, aluljáró, áteresz az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna.
3./ Középület: az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
4./ Közm?: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégít? a víz, a gáz, a csatorna és a távf?tés vonalas létesítményei, berendezései, építményei.
5./ Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lev?, a levéltári anyag védelmér?l szóló jogszabály szerint politikai, jogi, gazdasági, honvédelmi, tudományos, m?szaki m?vel?dési, vagy egyéb szempontból jelent?s történeti érték? irat.
6./ Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelked? tárgyú, írásos és egyéb emléke.
7./ M?emlék: a m?emlék, a m?emlék jelleg? és a városképi jelent?ség? épület, építmény.
8./ Park: a település belterületén az önkormányzat tulajdonában lév? közhasznú zöldterület, amely közterületnek min?sül? /park, játszótér/ a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderd?.
9./ Tér: önkormányzati tulajdonban lév? közterület, melyet bárki szabadon használhat, a használatára vonatkozó jogszabályok keretei között.
10./ Vagyoni érték? jog: általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat foglalják magukban. Minden olyan jog, mely pénzben kifejezhet? vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. Más szerv vagy személy tulajdonában, kezelésében álló ingatlan használatát teszik lehet?vé, és ennek a jognak a használata, használatának átengedése testesíti meg a szerv vagyonát.
11./ Vagyonkezel? szerv: e rendelet 6. §. (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezel? szervek, továbbá vagyonkezelésre szerz?dés alapján felhatalmazott más, nem önkormányzati szervek.
12./ Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
13./ Vizek: a folyóvizek /folyók, vízfolyások/ a közcélú csatornák és a természetes tavak, illetve ezek medre.
14./ Vízi közm?nek nem min?sül? közcélú vízi létesítmények: az a létesítmény, amely „A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkit?zések érdekében, valamely vízgazdálkodási szempontból összefügg? területen lev? települések együttes szükségletét szolgálja.
Mándok, 2008. február 14.
Pekó László polgármester Galambos Péterné jegyz?
| < Előző | Következő > |
|---|